A német politikai egyik alapigazsága, hogy az árvizek befolyásolhatják a politika széljárást, és felemelhetnek vagy maguk alá temethetnek politikusokat – írja Tony Barber a Financial Times publicistája. Egy bizonyos Helmut Schnidt, Hamburg belügyminisztere azzal vált ismertté 1962-ben, hogy hatékonyan kezelt egy árvízi válságot, majd 12 év múlva Németország kancellárja lett. A szintén szociáldemokrata Gerhard Schröder 2002-ben rosszul állt a választási versenyben, amíg meg nem jelent gumicsizmában, komor arccal az Elba folyó árvizénél, amiben ellenfele a konzervatív Edmund Stoiber késlekedett, és végül nyert.

A Németországban katasztrófát okozó júliusi árvizek, amelyeknek 170 halálos áldozatuk volt, eddig nem forgatták fel a választási kampányt a szeptember végi parlamenti szavazás előtt. A versenyben lévő politikai pártok és politikusok népszerűségi indexei nem mozdultak el az árvíz előtti szintről. A CDU/CSU pártszövetséget továbbra is 30 százalékon mérik, tartja azt a tízpontos különbséget, amit május óta három hónap alatt összeszedett a második helyen álló Zöldekkel szemben. A szociáldemokrata SPD 16 százalékkal a harmadik, a liberális FDP 12 százalékkal a negyedik.

Kapcsolódó

Magyarán továbbra is a konzervatívok a verseny esélyesei, de továbbra sem lehet tudni, milyen összetételű kormánykoalíciót tudnának összehozni. CDU/CSU-Zöld koalíció továbbra is benne van a pakliban. Minden a választás napján fog eldőlni. Ugyanakkor Angela Merkel utódjelöltje, Armin Laschet nem szerepelt valami jól: a németek komoly embernek szeretik látni vezetőiket, ám Laschet csak Merkel mögött, a háttérben nevetgélve jelent meg a bakancsos túrákon és nem keresett fel egyetlen elárasztott települést sem.

Változott a kampány

Az árvízig Laschet kampányát egyetlen mondanivalóra húzták fel, nevezetesen arra, hogy a kockázatkerülő németek mérget vehetnek rá, hogy folytatni fogja Merkel 16 éven át folytatott, óvatos politikáját. Emellett jelenlegi pozíciójában, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként bizonyította, hogy az utolsó töltényig védi a szénbányászatot. Ezt a témát veszélyezteti, hogy a német közvélemény egyhangúan a globális klímaváltozást okolja az extrém időjárási jelenségekért.

Sajátos módon a Zöldek nem tudják ezt a körülményt a saját javukra fordítani, mert immáron nem az ő különlegességük, hogy a kiemelt problémaként kezelik a környezetvédelem ügyét. A szavazók többségét továbbra is az érdekli, hogy Annalena Baerbock, a párt kancellárjelöltje képes-e megteremteni azt a társadalmi konszenzust, ami Németország vezetéséhez szükséges. Május óta ez a helyzet sérülékennyé tette a Zöldeket, legalábbis ezt mutatja a korábbinál rosszabb közvélemény-kutatási szereplésük.

Katasztrófaelhárítás

Az árvíz emellett rámutatott Németország katasztrófaelhárítási rendszerének gyengeségére és vitát indított arról, milyen következményei vannak, hogy a Merkel-érában halogatták az infrastrukturális beruházásokat. A sokak által irigyelt föderális német közjogi berendezkedés is célkeresztbe került, mivel kiderült, hogy ha a tartományi vezetők nem fordítanak valamire kellő figyelmet, azt nem korrigálhatja a kormány szorgos munkálkodása.

Így a következő német kormány nem csupán azt fogja érezni, hogy a közvélemény gyors eredményeket vár tőle a klímaváltozást kezelő intézkedések terén, hanem azt is, hogy általában többet költsön a gazdaság modernizálására. Magyarán a választók vélhetően erőteljesebb szakítást várnak majd el az új vezetéstől a Merkel-érától.