Az elemző szerint Angela Merkel tizenhat éves kancellársága alatt három nagy krízis is volt: a 2008-as gazdasági válság, a 2015-ös migrációs válság, valamint a jelenleg is zajló jogállami és demokráciaválság az Európai Unióban. Ezek közül a kancellár az elsőnél jól teljesített, a másodikat már csak túlélte, viszont a harmadik lesz az, amelyik meghatározza az örökségét – idézi a portál Hegedűs Dánielt.
Állítása szerint Angela Merkel nemhogy nem tudta megoldani a problémát, hanem az ő vezetése alatt Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök kihívást tudott intézni az EU-val szemben, ami szégyenfolt lesz Angela Merkel örökségén.
Tudott volna másképp cselekedni Merkel, és keményvonalasabb politikát folytatni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben? Nem is kérdés – írta az elemző, hozzátéve: akárki lesz is Merkel utódja, várhatóan ahhoz hasonló állásponton lesz ebben a kérdésben, amelyen a kancellár volt. Angela Merkel döntése ugyanis nem pusztán az ő választása volt, a német politikai és diplomáciai hagyományból ered, amelyet a többi, kancellárjelöltet indító párt – a szociáldemokraták (SPD) és kisebb mértékben még a Zöldek is – magukénak vallanak.
A német politikai elit számára a gazdaságpolitikai megfontolások mindennél fontosabbak, ráadásul a német külpolitika általában a konszenzusra és a párbeszédre épít, és ritkán konfrontálódik másokkal – sorolta az okokat Hegedűs Dániel. Hozzátette, a német kormány számára a demokrácia és a jogállam olyan értékek, amelyek függetlenek az érdekeiktől. Szépek és jók, de nem szükségesek ahhoz, hogy hasznot generáljanak, ezért háttérbe szorulnak.
Hegedűs Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociáldemokraták – akik jelenleg a legjobban állnak a népszerűségi listákon a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választások előtt – már eddig is koalíciós partnerként irányíthatták a külpolitikát, vagyis nem sok újdonságra lehet számítani tőlük, ha ők lesznek a meghatározó erő az új kormányban.