Az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia - ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást - mondta Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) járási alapszervezeti vezetőinek konferenciáján elmondott beszédében.

A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért; a 2015-ös egyezmény a közel-keleti stabilitás erősítésének '"fontos oszlopa, amelyet nem kellene megkérdőjelezni" - tette hozzá Angela Merkel.

A megállapodás végrehajtását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vizsgálatai eddig rendre azt mutatták ki, hogy a teheráni vezetés tartja magát az előírásokhoz. Azonban hosszabb távon is gondoskodni kell arról, hogy Irán kizárólag békés célra használja a nukleáris energiát, és más ügyekben is tenni kell azért, hogy a térségben ne feszültségkeltő, hanem stabilizáló szerepet töltsön be.

Az iszlám köztársaság rakétafejlesztési programja is aggodalmat okoz, és jelentős a befolyása a jemeni és a szíriai polgárháború alakulására. Ezekről az ügyekről tárgyalni kell, méghozzá valamennyi érintettel, az Egyesült Államokkal éppen úgy, mint Oroszországgal vagy Törökországgal. Az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből azt is jelenti, hogy Európának az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalnia, többet kell tennie az emberek millióit sújtó konfliktusok megoldásáért - figyelmeztetett Angela Merkel.

A megoldáshoz csak a tárgyalásokkal lehet eljutni, amihez egyértelmű, világos alapállásra és sok türelemre van szükség - tette hozzá a német kancellár, példaként említve, hogy a 400 éve kezdődött harmincéves háborút (1618-1648) lezáró vesztfáliai békét is sok évig tartó tárgyalás révén lehetett megkötni.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) testvérpártja, a Német Szociáldemokrata Párt részéről Heiko Maas külügyminiszter szerdai berlini nyilatkozatában kiemelte, hogy az Iránnal kötött egyezmény "működik", és Németország azért dolgozik, hogy "jövője is legyen", és az Egyesült Államok kivonulása ne indítsa el a nukleáris fegyverkezés spirálját. A többi között hozzátette: Washington döntése ugyan nem volt váratlan, de teljesen homályos, hogy milyen alternatívát javasol a megállapodás helyett.

A több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén kötött megállapodást célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Az Irán által vállalt kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, aminek révén az ország visszatérhet a világgazdaság szereplői közé. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), Németország és az EU kötötte meg Iránnal.

Donald Trump amerikai elnök kedden jelentette be, hogy országa kilép az egyezményből. Szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog - írta az MTI.