Hat hónappal azt követően, hogy elhagyta a kancellári hivatalt, a Balti-tenger partján tett hosszú séták után Angela Merkel volt kancellár úgy érezte, el kell számolnia a nyilvánosság előtt, hogy miért követte éppen azt az orosz politikát, amit követett, és miért kezelte úgy Vlagyimir Putyin orosz államfőt, ahogy kezelte.
Könnyed, de töprengő hangulatban nyilvános interjút adott a Spiegel újságírójának egy berlini színpadon, amelyben egy dolgot nem tett meg: nem kért bocsánatot, mert úgy gondolta, nincs miért – kezdi az interjút elemző cikkét Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája, korábban a Handlesblatt Global főszerkesztője.
Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban azt állította: mindig tudta, hogy a békés kereskedelem Oroszország és az EU között, illetve az ehhez kapcsolódó párbeszéd, amelyben tisztázhatók a nézeteltérések, nem változtatják Európa nyugati felének jó szomszédjává az általa vezetett Oroszországot. Ugyanakkor nem tehette meg, hogy figyelmen kívül hagyja Európa legnagyobb országának szempontjai és törekvéseit.
Merkel jól emlékezett rá, hogy az orosz államfő gyűlöli a demokráciát és le akarja rombolni az Európai Uniót, amelynek kiterjesztése szerinte egy beetetés a volt szovjet tagköztársaságoknak, köztük Ukrajnának ahhoz, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Putyin ezeket az országokat Oroszország részének tekinti, ezért úgy véli, a mindenkori moszkvai rezsim befolyási övezetéhez kell tartozniuk.
Majd egyszer
A volt kancellár ezzel indokolta, hogy blokkolta Georgia (Grúzia) és Ukrajna európai uniós csatlakozásának megkezdését. Azt gondolta, hogy ez provokálta volna az orosz vezetést, amely már korábban úgy reagált volna erre, ahogy most Ukrajna megtámadásával. Emellett Ukrana akkoriban nem a hősök országa volt, hanem oligarchák irányította, korrupt állam, amiért nem állt volna ki a NATO. A kompromisszum végül úgy szólt, hogy Merkel azt képviselte: a két ország „egyszer majd” a NATO tagja lehet. Ezt az ukránok és a georgiaiak csalódottan, Putyin merev arccal vette tudomásul.
Ennek eredményként tűzszünetnek kellett volna létrejönnie az oroszbarát szeparatisták és a ukrán hadsereg között az előbbiek által megszállt donbaszi terület határán, Ukrajnának föderatív állammá kellett volna átalakulnia, nagy önállóságot hagyva tartományinak, amelyek helyi vezetését demokratikus folyamatban kellett volna megválasztani.
Így a Luhanszik és a Donyecki régió, amelyek egyharmadát szakították ki az oroszbarát szeparatisták az országból (nagy önállósággal) újra teljes egészében Ukrajna részévé válhatott volna. A minszki egyezségeket se az ukránok, se a szeparatisták, se az oroszok nem tartották be.
Chamberlain
Nézve a megfontoltan, pontosan fogalmazó nyugdíjas kancellárt a Bloomberg politikusának egyre inkább Neville Chamberlain brit miniszterelnök jutott eszébe. Chemberlain 1938-ban úgy gondolta, hogy képes lekenyerezni egy agresszív zsarnokot, nevezetesen Adolf Hitlert azzal, hogy egy Münchenben aláírt paktumban beleegyezett Csehszlovákia német többségű határvidéke, a Szudétavidék Németországhoz csatolásába.
A Krím elcsatolásának és a Donbaszban kialakult szeparatista területeknek a leválását hasonlóan vette tudomásul Merkel, mint a Szudétavidékét Chameberlain – majd akkor sem tett semmit, amikor a hitleri Németország végül egész Csehországot bekebelezte –, így a publicista szerint ingadozónak bizonyultak, amikor világos határokat kellett volna húzniuk aközött, hogy mit lehet megtenni és mit nem. A müncheni megállapodás Chamberlain és Hitler között párhuzamba állítható a minszkivel Merkel (illetve Francois Hollande francia államfő) és Putyin között.
Lábjegyzet
Persze könnyű utólag ítélkezni. Merkel diplomáciai erőfeszítései végül is annyiban sikeresek voltak, hogy időt nyertek Ukrajnának a háborús felkészülésre. Ezek alatt az évek alatt Putyin meggondolhatta volna magát, saját országa gazdasági erősítét választhatta volna ahelyett, hogy Oroszországot páriává tette a nemzetközi közösségben, vagy akár el is veszthette volna a hatalmat valamiféleképpen.
A Bloomberg cikkírója szerint Merkel legnagyobb hibája az, hogy nem figyelmeztette a németeket és Európa lakóit arra, kicsoda is igazából Vlagyimir Putyin. Pedig a mostani interjúban azt állította, tudta kivel áll szemben. Így a zsarnok esztelen ukrajnai inváziója váratlanul és felkészületlenül érte Európát.