Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak. A skandináv országok az ukrajnai háború megindulását követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva. Törökország, amely a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és szíriai szövetségese, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatásával vádolja a két skandináv országot, kilátásba helyezte, hogy megvétózza a felvételüket.

Míg Helsinki és Stockholm folytatni kívánja a tárgyalásokat a vitás kérdések megoldása érdekében, Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy Ankara nem kapott választ a kéréseire, így az általa terroristának tartott szervezetek támogatásával, az ellene a 2019. évi szíriai offenzívája miatt elrendelt fegyverembargó feloldásával és gyanúsítottak általa követelt kiadatásával kapcsolatban.

Kapcsolódó

Erdogan szóvivője és politikai főtanácsadója, Ibrahim Kalim madridi látogatásakor az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjúban megismételte, hogy a felvétellel kapcsolatos siker attól függ, hogyan reagál Svédország és Finnország a török követelésekre.

"Nem érezzük úgy, hogy a közelgő NATO-csúcs időben kényszerítene bennünket" - idézte a hírügynökség Kalint, aki hozzátette: a csúcstalálkozó fontos a közös kérdések, így az ukrajnai orosz invázió és a szövetségen belüli együttműködés szempontjából, de a tagjelölteknek lépéseket kell tenniük a jelenlegi tagok aggodalmainak eloszlatására.

"Nem érezzük, hogy olyan nyomás alatt lennénk, miszerint "hagyjuk őket belépni a NATO-csúcsig". Az a fontos, hogy Svédország és Finnország nyíltan, világosan és konkrétan terjessze elő, milyen lépéseket fog tenni a terrorizmus ellen" - tette hozzá a szóvivő.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozóját június 29-30 között tartják a spanyol fővárosban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár e heti washingtoni látogatásán közölte, hogy magas rangú finn, svéd és török vezetők számára szervez találkozót Brüsszelben.

Stoltenberg pénteken a finn miniszterelnökkel találkozott, és Erdogannal tárgyalt telefonon a két skandináv ország NATO-csatlakozásáról.

A NATO-főtitkár közölte, hogy Sanna Marinnal arról tárgyalt, hogyan lehet kezelni a török aggodalmakat. Stoltenberg kijelentette: "konstruktív telefonbeszélgetést" folytatott a török elnökkel, "nagyrabecsült szövetségesnek" nevezte Törökországot, és nagyra értékelte a török közvetítési erőfeszítéseket az ukrajnai gabonaszállítások kérdésében. Twitter-üzenetében Stoltenberg közölte, hogy ő és Erdogan folytatják a párbeszédet.

 

 

A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak "világossá kell tenniük, hogy véget vetettek a terrorizmus támogatásának".