A görög adósságok magánhitelezői azt fontolgatják, hogy a német és a francia vezetőkhöz, mindenekelőtt Angela Merkel kancellárhoz és a Nicolas Sarkozy államfőhöz fordulnak, miután holtpontra jutottak a tárgyalásaik a görög kormánnyal követeléseik csökkentéséről. A bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat képviselő nemzetközi pénzügyi szakmai szervezet (IIF) és az athéni kormány képviselői pénteken álltak fel a tárgyalóasztaltól, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Görögország - elsőként a fejlett országok közül az elmúlt 60 évben - csődbe megy.

A helyzet komolyságára utal, hogy Guido Westerwelle német pénzügyminiszter vasárnap Athénba repült, hogy személyesen egyeztessen a teendőkről Lukasz Papadémosz miniszterelnökkel. Merkel vasárnapi rádióinterjújában elismerte, hogy a görög problémát nem sikerült véglegesen megoldani.

Lemondták a mai tárgyalást

Az görög kormány és az IIF azt tervezte, hogy már ma újraindítják a tárgyalásokat, de ezt végül lemondták. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy szerdán ülnek le újra, a kormány célja az, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek január 23-ai tanácskozása előtt tető alá hozzák a megállapodást.

Charles Dallara, az IIF ügyvezető igazgatója azt mondta a Financial Timesnak (FT), hogy az egyezség alapelemeit a hét végére le kell fektetni. Erre azért van szükség, mert 14,4 milliárd euró görög adósság törlesztési határideje március 20-án lejár, és felkészülési időt kell adni a hitelezőknek, hogy alkalmazkodjanak az új feltételekhez.

Szívóznak a donorok

Dallara szerint a görög tárgyalópartnerek jóindulatúan viszonyulnak a bankok kéréseihez, ám az eurózóna többi országai eltérnek az októberi uniós csúcson elhatározott elvárásároktól, nevezetesen 50 százaléknál nagyobb engedményt akarnak kicsikarni a magánhitelezőkből. Az irracionálisan nagy áldozatvállalás és az önkéntesség elvének érvényesítése - ami szükséges ahhoz, hogy a piac ne tekintse a fizetésképtelennek Görögországot - nem teljesíthető egyszerre.

A megállapodás szövege nagyobb részben hetek óta kész, a felek egy dologban, a jelenlegi kötvényekért cserébe felajánlandó 30 éves állampapírok kuponjában nem tudnak megegyezni - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásokból.

Nagyobb engedmény kell

A görög fél beleegyezne abba, hogy a kupon valamivel öt százalék alatt legyen, ám a segélycsomagokat finanszírozó donor országok 2-3 százalékot ajánlanak. Ennek az lenne az eredménye, hogy a magánhitelezők nettó jelenértéken számolva 60-80 százalékot veszítenének követeléseik értékéből. A kamatnak elég vonzónak kell lennie ahhoz, hogy a kellően nagy számú hitelező önkéntesen részt vegyen a kötvénycserében - mondta egy francia kötvénytulajdonos.

A donorok ajánlata végzetes csapást mérne a görög bankokra - állítja egy athéni bankár. A hazai pénzintézetek összesen 40 milliárd euró értékű görög állampapírt birtokolnak. A donorok - és más hírek szerint az IMF - azonban nem véletlenül akarnak 50 százaléknál nagyobb leírást kicsikarni. A görög gazdaság hanyatlása miatt ugyanis már nem teljesülhet az - az októberben még reálisnak látszó - elvárás, hogy ennek segítségével 2020-ra a GDP 120 százalékára mérséklődjön az ország adóssága.

Jön a trojka

Az athéni vezetők feje attól is fájhat, hogy héten kell megkezdeniük a tárgyalásokat az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank képviselőivel az új négyéves fiskális és strukturális reformprogramról. Erről meg kell állapodniuk még azelőtt, hogy a magánhitelezőkkel kötött egyezség érvénybe lép.