A Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány az Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat adatainak elemzése alapján azt vizsgálta, hogyan hatott a kormányzati intézkedések szigorúsága a napon belüli villamosenergia-felhasználási görbékre 23 EU-tagországban a Covid19–járvány ideje alatt.

A kutatók által használt ökonometriai panelmodell a vírus európai megjelenésétől az oltási kampányok kezdetéig terjedő teljes időszakot lefedte. A becslés figyelembe vette a korlátozások – például a kijárási tilalom, iskolabezárások – bevezetését, részleges feloldását, majd újbóli bevezetését is.

Az elemzés alapján az uniós országok hasonló mintázatot mutattak, a kormányzati beavatkozások hasonló módon befolyásolták a terhelési görbéket az egyes tagállamokban.

A szigorúbb beavatkozások a reggeli és az esti csúcsértékeket jelentősen csökkentették, ami a terhelési görbék ellaposodását okozta. A bevezetett intézkedések ráadásul kölcsönösen felerősítették egymás hatását. A terhelési görbe ellaposodása erőteljesebb volt hétköznapokon, de a fogyasztás csökkenése nagyobb mértékű volt hétvégén. Ennek oka, hogy

hétköznapokon csúcsidőben jelentősebben csökkent a fogyasztás, mint csúcsidőn kívül.

Jelentősen csökkent a napi áramfogyasztás

Összességében a teljes napi fogyasztás akár 9 százalékkal is csökkent. A lezárások óránként 1-9 százalék közötti csökkenést eredményeztek munkanapokon és 1-13 százalék közötti csökkenést hétvégéken.

Az enyhe intézkedések áramfogyasztást csökkentő hatása nagyobb volt reggel és este (0,08-0,12 százalék) és gyengébb napközben. A közepes szintű szigorítások mellett viszonylag egyenletesen (0,04-0,10 százalék közötti mértékben) csökkent az áramfogyasztás.

A legszigorúbb intézkedések hatására napközben, a munkaidő alatt, erős, este mérsékelt volt az áramfogyasztás visszaesése, miközben hajnalban és kora reggel alacsony vagy nulla.

Hétvégén 20 óra és reggel 6 óra között érdemi hatás nem volt kimutatható, napközben viszont jelentős hatást gyakoroltak a szigorítások az áramfogyasztásra. Szigorúbb intézkedések bevezetésével a hétvégi délelőtti időszakban akár 13 százalékos csökkenés is bekövetkezett.

A hőmérséklet meghatározóbb faktor volt

A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a hőmérséklet sokkal jelentősebben befolyásolta az áramfogyasztást hétvégén, mint a hétköznapokon. Ha hidegebb volt, mint -10 fok, a fogyasztás 2-6 százalékkal nagyobb volt (napszaktól függően), mint amikor 10-15 fok között volt az átlaghőmérséklet. 0 fok mellett ez a növekmény 1-2 százalékos, 25 fok felett pedig az áramfogyasztás akár 2,5 százalékkal is megnőtt.

A kutatás eredményei segíthetik a villamosenergiaszektorban a kapacitástervezést, a pontosabb kereslet-előrejelzések támogathatják a kereskedelmi döntéseket is, így

hozzájárulnak a kereslet és kínálat közötti szélsőséges piaci eltérések megelőzéséhez.

A tanulmány a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban jelent meg The impact of COVID-19 measures on intraday electricity load curves in the European Union: A panel approach címmel.