Zsákolják a jegybankok az aranyat

Egy ausztrál bank elemzői szerint a jegybanki aranykereslet meglehetősen stabil: 2030-ig a jegybankok legalább évi 600 tonna aranyat fognak vásárolni. Most már nem a fejlett országok vásárolnak elsődlegesen, hanem egyrészt Kína, amely menekül a dollárból, másrészt az olyan gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok, ahol szépen hízik a devizatartalék, és annak 10 százalékét aranyba fektetik.

A jegybankok így a teljes vételi oldal 25-30 százalékát teszik ki a piacon, tavaly csak Kína 225 tonnát vásárolt aranyból. A megfontolt jegybankok jelenléte látszik is a piacon: nincsenek éles ármozgások, az ár hozzátapadt az eddigi csúcshoz 2000 dollár környékén. Tavalyelőtt 1136 tonnát vettek a központi bankok, amely az 1950 óta rendelkezésre álló adatok szerint az eddigi legnagyobb éves mennyiség.

Módosuló arányok

A világ devizatartalékainak 59 százaléka dollárban, ezen belül is amerikai államkötvényben van, és ezt érthető módon igyekeznek diverzifikálni a jegybankok. Ezzel ugyan az egész világ az USA-t hitelezi, és mindenki kapja tőle a kamatot, de 2-3 éve, amikor az amerikai kötvényhozamok extrémen alacsonyak voltak, vagyis az árfolyamok magasak, a legtöbben elmulasztották eladni legalább a papírok részét, amin így hatalmas nyereséget realizálhattak volna.

Akik viszont időben eladták, vagy legalább akkor, amikor a hozamemelkedés megindult, a pénz egy részéért célszerűen aranyat vettek. Kérdés persze, hogy ha csökkenni fog a tartalékokon belül az amerikai államkötvények aránya, ki fogja megvenni a felszabaduló papírokat. Az elemzők úgy gondolják, pont emiatt lesznek tartósan magasabbak a hozamok, és a magasabb hozam fogja felkelteni azokat a befektetőket, akik felszívják ezt a kínálatot.