Argentínának márciusban 2,8 milliárd dollár IMF-hitelt kellene visszafizetnie a 2018-ban kapott 57 milliárdos csomag aktuális törlesztéseként, ám a peronista (baloldali populista) államfő, Alberto Fernández és a legbefolyásosabb miniszterei azzal múlatják az időt, hogy ostorozzák a Valutaalapot, ami lehetetlenné teszi, hogy valahogy megegyezzenek a fizetésről – írja a Financial Times. A magyarázat, hogy november 14-én időközi választások lesznek, és Argentínában politikai öngyilkosságot követ ez az, aki azzal kampányol, hogy törleszteni akarja az IMF-nek járó tartozásokat.
Miközben az ország az (újabb) államcsőd felé menetel, teljesíthetetlen engedményeket, alacsonyabb kamatot és elnyújtott visszafizetési határidőt követelne. Nem csoda, hogy a brit üzleti lap IMF közeli forrása arról számolt be, hogy a Valutaalapnák úgy vélik, bármi megtörténhet valamiféle egyezségtől kezdve a tárgyalások teljes megszakításáig. Jövőre összesen 19 milliárd dollárt kellene törleszteniük az argentínoknak. A közgazdászok többsége egyetért abban, hogy a kudarcnak katasztrofális következményei lennének az argentin gazdaságra nézve.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy Buenos Aires hátralékokat halmozna fel a Valutaalapnál, amivel teljesen elvágná magát minden külföldi pénzügyi forrástól. A magánbefektetők már nem hitelezik az országot, miután tavaly rövid időre fizetésképtelenné vált, így az újabb összeütközés páriává tenné Argentínát a pénzügyi világában. Más kérdés, hogy a keményvonalas peronista kormány ezt győzelemnek értékelné, mondván: ismét egyszer bemutattak a nemzetközi pénzügyi rendszernek és járhatják tovább saját nemzeti gazdaságfejlesztési útjukat.
Talán nem kellett volna
Az Argentínának nyújtott 57 milliárd dolláros csomagot a kezdetektől fogva sokan támadták. A pakkról még az előző, piac- és befektetéspárti elnök, Mauricio Macri kormányával állapodtak meg. Talán szükség volt az akkor még regnáló Donald Trump támogatására is, aki politikai lelki társának tartotta a volt argentin elnököt. Így zárójelbe tették azokat az aggodalmakat, amiknek az ad alapot, hogy Argentínát az elmúlt hat évtizedben 21-szer, azaz huszonegyszer támogatták meg külföldi pénzügyi segélycsomagokkal.
Az IMF akkori elnöke, Christine Lagarde (jelenleg az ECB elnöke) azt mondta, nem volt más, aki pénzügyi lélegeztetőgépen tartotta volna az országot, s mivel nagy volt a kihívás nagy választ adtak rá a Valutaalap történetének legnagyobb összegű kedvezményes hitelével. A pénz nagy részét, 44 millió dollárt még Macri elnöki ciklusa alatt elutalták, miközben a visszafizetést 2022-2023-ban kell megkezdeni. Így a jelenlegi vezetés azzal érvel, hogy Macri 2019-es (vesztes) újraválasztási kampányára költötte el a pénzt, továbbá nem fair, hogy az előző kormány kapta az országot életben tartó pénzinjekciót, ám az azt követőnek kell visszafizetnie a kölcsönt.
Kemény élet
A külső források hiányában pénznyomtatással próbálják finanszírozni a gazdaságot, ami évi 50 százalékos inflációhoz és kőkemény valutafelvételi korlátozásokhoz vezetett. Az argentinok a feketepiacon juthatnak dollárhoz a hivatalos árfolyam kétszereséért. Több mint 1400 háztartási árucikk árát befagyasztották. Az elszállt valutaárfolyamok mellett a költségvetési deficit túl nagy egy olyan kormánynak, amely nem jut hitelhez, a jegybank valutatartaléka apadnak és tőke- és importkorlátozások megfojtják a gazdasági növekedést – derül ki a Morgan Stanley nemrégiben készült jelentéséből.
És a helyzet még kiélezettebb lehet, ha a kormány – ahogy az várható – nagyot bukik a választásokon. Ez felerősítené a kormány parlamenti hátterét adó peronista koalíció belső ellentéteit. A radikális szárny, élén Cristina Fernández (csak névrokona az elnöknek) volt államfővel a nemzeti gazdaságpolitika kibővítését, azaz az állami kontroll erősítését követelné, félre tolva az IMF gazdasági reformelvárásait.
A történet ott tart, hogy a helyzetet ismerők megint egyszer a legrosszabbra készülnek. Argentína fizetési hátralékba fog kerülni az IMF-fel szemben a jövő év elején vagy azért, mert nem módosítják a Valutaalap programját, vagy azért mert módosítják azt, aminek része lesz a törlesztés halogatása – mondta egy a felek tárgyalásához közelálló informátor a brit üzleti lapnak. Buenos Airesben úgy gondolják, hogy a hátralék nagyobb gondot okoz a hitelező IMF-nek, mint a tartozó Argentínának, ezért halogatják a tárgyalásokat arra várva, hogy meginog-e, és engedményeket tesz-e a Valutaalap. Az informátor szerint ez nem minősíthető másnak, mint tiszta őrületnek.