Nem a földrengés Kalifornia legfélelmetesebb réme

Kevesen számítanak Kaliforniában egy „megaáradásra”, pedig egyre nagyobb az esély rá – írja az RTL.hu. A szuperárvíz szinte felfoghatatlan pusztítást végez majd a leggazdagabb amerikai államban, és nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.

A Csendes-óceán partvidékén fekvő amerikai állam neve szinte egyet jelenet a földrengésekkel, a hatalmas területeket felperzselő erdő- és bozóttüzekkel, valamint a mindenki életét megkeserítő szárazságokkal és aszályokkal. Az áradás azonban nem tartozik azok közé a dolgok közé, ami miatt olyan nagyon aggódnának. Szakértők pedig már évtizedek óta próbálják felhívni a Kaliforniában élő emberek figyelmét a közelgő katasztrófára, de annak veszélye még nem ivódott be a köztudatba, és az államot nem tartják áradásveszélyes területnek.

Utoljára több mint 160 éve, 1861 és 1862 fordulóján fordult elő „megaáradás”, amelynek emléke már homályba veszett, ezért nem igazán foglalkoznak vele, és annak kockázatát alábecsülték – mondta a Washington Postnak Daniel L. Swain, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója. Swain egy augusztus elején közzétett kutatásban figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt sokkal nagyobb az esély megaáradásra, mint ahogy azt eddig gondolták. Úgy látja, a kaliforniaiak szerencsések voltak, hogy a 20. században nem történt hasonló, és nagyon meglepődne, ha a 21. században is elkerülnék.

Ellepte az oszlopokat is

 

A megaáradás ugyanis rendszeresen visszatérő jelenség. 1861 karácsonyán – egy évekig tartó aszályos időszak után – elkezdett esni az eső, majd több mint negyven napon át szinte folyamatosan zuhogott, megolvasztva a hegyekre korábban hullott havat. Az akkori beszámolók szerint, amikor megkezdődtek az esőzések, a telepesek tudták, hogy mi fog következni, és még azelőtt magasabb helyekre vonultak, hogy otthonaikat elmosta volna a víz. A talajminták ezt igazolták is. Azokból kiderült, hogy rendszeresen, nagyjából 100-200 évente történtek megaáradások Kalifornia területén, és az 1862-es még nem is a legnagyobb volt azok közül. 

Az áradásokban és az esőzések okozta több száz földcsuszamlásban a becslések szerint négyezer ember – az állam akkori lakosságának nagyjából egy százaléka – halt meg, elpusztult a nyolcszázezer szarvasmarha egynegyede, és minden nyolcadik épület teljesen megsemmisült. Nagyjából ötszáz kilométer hosszú és harminc kilométer széles terület került víz alá, aminek mélysége elérte a tíz métert. Még a frissen telepített távíróoszlopok sem látszottak ki belőle. Kalifornia akkori fővárosa, Sacramento teljesen víz alá került. Az újonnan megválasztott kormányzó csak csónakkal tudott elmenni beiktatására, és amikor hazaért, az emeleti ablakon keresztül tudott bejutni az otthonába.

 

Egy mostani megaáradás miatt nagyjából másfélmillió ember válna hajléktalanná, a legfontosabb közlekedési útvonalak hosszú időre használhatatlanná válnának, a duzzasztógátak átszakadnának, és az áradások szinte az összes nagyvárost érintenék:

Az állam mezőgazdasági szektora teljesen tönkremenne, és újra tengerré változna a Central Valley.

A legújabb vizsgálatok arra hívták fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai miatt megduplázódott a megaáradás bekövetkezésének kockázata. Eddig minden évben 1 százalék volt rá az esély, mostanra ez 2 százalékra nőtt. A bolygó felmelegedése miatt ugyanis sokkal több és melegebb vizet szállítanak azok az úgynevezett „légköri folyók”, amelyek létezését csak pár évtizede fedezték fel, és amelyek a kaliforniai megaáradásokat okozzák. Az árvízvédelmi rendszer jelenleg nem tudna kezelni ilyen szintű katasztrófát, és ha most történne egy ilyen, igen nagy bajban lennének.

 

Az egyetlen jó hír, hogy napokkal vagy hetekkel korábban előre jelezni tudják majd a szakértők, ha megaáradás van készülőben, ezért lenne idő arra, hogy a veszélyben lévő területekről ki tudják menekíteni az embereket.