Magyarország jól áll az uniós és nemzeti hatáskörben bevezetett egyszerűsítési intézkedések végrehajtásában - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) értékelése. A szervezet ellenőrizte a kötelező és a választható uniós egyszerűsítési intézkedések hatását, nemzeti keretrendszerbe való beépítését, a nemzeti hatáskörben bevezetett egyszerűsítési intézkedések hatását és megítélését, valamint a értékelte a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó jogalkotási csomag tervezetét.
Az ellenőrzést a magyar számvevőszék az EU Kapcsolattartó Bizottság - a tagállami számvevőszékek és az Európai Számvevőszék együttműködési fóruma - által jóváhagyott program szerint hajtotta végre. Az ellenőrzést 14 európai számvevőszék végezte el a Strukturális Alapok Munkacsoport keretében közös ellenőrzési program alapján. Az ÁSZ a szokásos helyszíni adatgyűjtésen kívül újszerű módon, kérdőívek segítségével mérte fel a kedvezményezettek - vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek - tapasztalatait.
Nem éltünk minden egyszerűsítési lehetőséggel
A jelentés megállapította, hogy Magyarországon a Munkacsoport által kijelölt a kilenc (két kötelező és hét választható) uniós egyszerűsítési intézkedés mindegyike beépült a nemzeti keretrendszerbe. Az EU egyszerűsítő intézkedések jogszabályi megalapozására nem volt szükség, mert az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandóak, azaz külön nemzeti jogi átültetés nélkül válnak a nemzeti jog részévé, illetve általános hatályúak. A két kötelező uniós egyszerűsítési intézkedés közül az első, a "projektek teljes költséghatárának megemelése" megnevezésű intézkedésnél a vizsgált időszakban nem volt érintett magyar projekt.
"Az egységes 50 millió EUR összegű küszöb bevezetése" Magyarországon pedig egy projektet érintett. Ennek oka, hogy a többi magyar projekt nem érte el azt az értékhatárt, amely esetében az egyszerűsítés érvényesült. A hét választható uniós egyszerűsítési intézkedés közül csak két intézkedés alkalmazására került sor. Ennek oka, hogy egyrészt az EU-val való hosszú egyeztetési időigény; másrészt az alkalmazáshoz szükséges értékhatár elérésének hiánya; harmadrészt pedig a hazai kialakított támogatásközvetítő rendszer eltér a bevezetendő intézkedések által megkívánt struktúráktól.
Az ÁSZ úgy találta, hogy mind a választható, mind a kötelező, mind a nemzeti hatáskörben megállapított egyszerűsítési intézkedések megítélése a hatóságok és a kedvezményezettek részéről is az, hogy az intézkedések alkalmazása hasznos, mivel tényleges egyszerűsítést jelentett. Túlszabályozás nem fordult elő, Magyarország nem tett a választható és a kötelező intézkedésekhez további elemeket, követelményeket, esetleges megszorításokat.
Az alkalmazott uniós egyszerűsítési intézkedések viszonylag alacsony számát és arányát részben az is indokolta, hogy az intézkedések bevezetése okafogyottá vált, mert Magyarország az uniós intézkedések meghozatala előtt kialakította saját egyszerűsítést célzó rendszerét. Az összes lehetséges 37,4 ezer projektből valamennyi érintett volt valamelyik - egy, vagy több - nemzeti hatáskörben bevezetett egyszerűsítési intézkedés által.
Gyorsítást és kisebb adminisztrációt szeretnének
A kérdőív 30 ezer kedvezményezetthez jutott el, felkérve őket, hogy mondjanak véleményt az adminisztrációs rendszer működéséről és tegyenek egyszerűsítő javaslatokat. Ilyen konkrét javaslatot a visszaérkezett közel 14 ezer válaszból 1,6 ezer tartalmazott. Ezeket az ÁSZ nyolc témakörben foglalta össze.
A legtöbb megjegyzés és javaslat az elektronikus, illetve online ügyintézés kiterjesztéséhez kapcsolódott. A válaszadók javasolták többek között az elektronikus aláírás bevezetését, az Egységes Monitoring Információs Rendszer fejlesztését, illetve azt, hogy legyen lehetőség a pályázatok, projektek elektronikus ügyintézésére a pályázat benyújtásától egészen a projekt lezárásáig. Így gyorsulnának az eljárások, illetve papírmunkát - és ezzel együtt költséget - takarítanának meg a kedvezményezettek és a hatóságok.
Számos javaslat a benyújtandó dokumentumok számának, terjedelmének csökkentésére és a pályázói, illetve a projekt adminisztrációs felület továbbfejlesztésére vonatkozott. Több konkrét javaslat született az eljárások gyorsítása, illetve egyszerűsítése érdekében. Sokan hiányolták a közvetlenebb ügyfélszolgálatot, valamint a személyes konzultáció lehetőségét. Sokan tettek javaslatot az útmutatók és a sablonok továbbfejlesztésére, valamint visszatérő javaslat volt a finanszírozás egyszerűsítése, gyorsítása. Többen felvetették a kifizetési kérelem beadása és az utalás között eltelt idő csökkentésének szükségességét. Igényként fogalmazódott meg például, hogy a különféle hatósági igazolások érvényességi határideje "automatikusan" hosszabbodjon meg, ha a feldolgozási vagy hiánypótlási időszak elhúzódik.
Az ellenőrzés nyomán sz ÁSZ javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy az egyes egyszerűsítési intézkedések elmaradásának feltárt okait, és a bevezetett uniós egyszerűsítési intézkedések viszonylag alacsony számát elemezve segítse elő, hogy a jövőben az egyszerűsítési intézkedések könnyebben bevezethetőek legyenek. Emellett teremtse meg a bevezetett intézkedések hatásainak mérhetőségét, értékelhetőségét. Továbbá intézkedjen a kedvezményezettek által a kérdőíves felmérés során tett egyszerűsítési javaslatok hasznosítása érdekében.