Az extrém hőség hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük: kevésbé fog az agyunk, talán nem is végzünk a munkával a szokásos időben. Túlórázunk vagy éppen megpróbáljuk egyszerűen csak megúszni a dolgot. Az úszásra gondolunk, és kellemesen megborzongunk. Ódzkodunk attól, hogy kora reggel és kora este között a szabadba menjünk. Iszunk annyit, amennyi csak belénk fér. Vizet, természetesen. Csúcsra járatjuk a klímát vagy ülünk a besötétített lakásban.

Az extrém hőséget az egyéneken túl azonban a világgazdaság is jócskán megérzi, a londoni székhelyű Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (CEPR) elemzése alapján ráadásul egyre nagyobb mértékben.

A CEPR kutatói arra jutottak, hogy az elmúlt húsz évben Európában az éghajlatváltozásra visszavezethető leginkább

  • Franciaországot,
  • Olaszországot,
  • Spanyolországot,
  • Romániát és
  • Németországot sújtották.

Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok sem úszták meg az éghajlatváltozással járó problémákat, ha nem is csúcsosodtak ki ezek katasztrófák formájában.

Ezek mind nyomást helyeznek az állami költségvetésekre, hiszen a kormányoknak helyre kell állítani a károsodott infrastruktúrát, valamint támogatásokat és segélyeket kell nyújtaniuk az érintett állampolgároknak. Az elemzés szerint ráadásul ez egy ördögi kör, mert ha az éghajlatváltozás megzavarja a gazdasági tevékenységet, az az adóbevételeket is csökkenti.

A Barclays elemzőinek becslései szerint

az éghajlati katasztrófák költségei az elmúlt fél évszázadban közel 77 százalékkal nőttek.

A szakértők többsége pedig egyetért azzal kapcsolatban, hogy ez a tendencia velünk marad, a klímaváltozás okozta gazdasági veszteségek egyre nagyobbak lesznek. Tavaly tettek közzé egy tanulmányt, amely az emberi tevékenység okozta hőhullámok globális gazdasági növekedésre gyakorolt hatásával foglalkozik. A tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az erre visszavezethető globális veszteség 1992 és 2013 között összességében 5 és 29,3 ezer milliárd dollár közé tehető.

Olyan gazdaságot és gazdasági gyakorlatokat építettünk fel, amelyek még egy múltbeli éghajlathoz vannak kódolva, nem pedig ahhoz, ami most kezd kibontakozni

– idézi Justin Mankin klímatudóst a The New York Times.

Egészségügy, infrastruktúra, utazás – mind érintett

Az extrém hőség egyértelműen az időjárással függő halálesetek listavezető oka. Az Egyesült Államokban évente átlagosan 702 ember halálát okozza a szélsőségesnek tekinthető forróság – írja az amerikai járványügyi hivatal (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adataira hivatkozva a Forbes.

A rosszullétek megnövekedett száma természetesen nyomást helyez az egészségügyi rendszerre is.

Becslések szerint az idei nyári extrém hőség az Egyesült Államokban egymilliárd dollárnyi egészségügyi költséget generálhat összességében.

Ha pedig ezekhez a kiadásokhoz hozzávesszük a hőség infrastruktúrára és közlekedésre gyakorolt negatív hatásait, a számla évente már 100 milliárd dollárra rúg – csak az Egyesült Államokban.

Az infrastrukturális hatások között nem feledkezhetünk meg például arról, hogy az utakat jelentős mértékben rongálhatja a kánikula. Közlekedési szempontból pedig a légi közlekedés is érintett lehet, felhólyagosodhatnak a kifutópályák, de akár meg is olvadhatnak. Erre tavaly is láttunk példát, egy brit repülőtéren kellett emiatt felfüggeszteni a járatokat.

További problémát jelenthet, hogy a levegő sűrűségének csökkenése megnehezítheti a repülőgépek számára a felhajtóerő előállítását. Így a nagyobb utas- vagy rakományteherrel rendelkező repülőgépek landolása nehézkesebb lehet.

Arra számítunk, hogy a kiszámíthatatlan időjárási körülmények a jövőben nagy hatást gyakorolnak majd az európai utazók választására

– mutatott rá az Európai Utazási Bizottság (ETC) élén álló Miguel Sanz.

Márpedig ha klímaváltozás a nyaralási szokásokat is átalakítja, bajban lehetnek azok a dél-európai országok, amelyek gazdasága hagyományosan a turizmusra támaszkodik leginkább. Problémamegoldó üzemmódba kapcsolhat Olaszország, Görögország és Spanyolország is.

Szakértők szerint már most is az látszik, hogy megugrott az érdeklődés az olyan úti célok iránt, mint

  • Csehország,
  • Dánia,
  • Írország és
  • Bulgária.

Az olasz környezetvédelmi minisztérium már egy idei jelentésében is megkongatta a vészharangot. Jelezték, hogy külföldi turistákra a jövőben inkább tavasszal és ősszel számíthatnak, és ők is inkább a hűvösebb desztinációkra voksolhatnak. A helyzetet ráadásul az is rontja, hogy azok az olaszok, akik eddig a belföldi nyaralás mellett döntöttek, nagyobb valószínűséggel néznek majd inkább olyan úti cél után, ahol hűsölhetnek egy sort.