Lagarde (képünkön) a The Guardian című brit napilapban szombaton megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy az adóelkerülés komoly szerepet játszik Görögország pénzügyi nehézségeiben. Úgy fogalmazott, hogy a görög társadalomnak önmagán kellene segítenie azzal, hogy mindenki rendszeresen befizeti az adót.
Lagarde közölte azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem szándékozik enyhíteni a segítségnyújtás feltételeit. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy a válság miatt megannyi görög jut hozzá nehezen olyan szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás is, de véleménye szerint más népek több együttérzést érdemelnek. Példaként említette, hogy egy kis nigériai falu gyermekei, akik az alapvető feltételek hiánya miatt naponta csak két órát tanulhatnak, sokkal nagyobb segítségre szorulnak mint a görögök.
Németország sem elégedett
Németország nem fog pénzt önteni egy feneketlen kútba - jelezte egy hétvégi lapinterjúban Hans-Peter Friedrich, német belügyminiszter arra utalva, hogy Görögországnak be kell tartania a megállapodásokat, illetve Németország, mint a segélyakciók legnagyobb szereplője, a segítség fejében bizonyos komolyságot és felelősségteljes viselkedést vár el. A tárcavezető a Reuters beszámolója szerint arra is kitért, hogy fogyóban a türelem a választásokra készülődő Athén irányában. Friedrich - aki Merkel kormányának keményvonalas szárnyához tartozik a görög helyzet kapcsán - februárban a német miniszterek között elsőként szólította fel Görögországot az eurózóna elhagyására.
Előnyben a megegyezéspártiak
A legfrissebb, szombaton közzétett közvélemény-kutatásoki eredmények szerint a nemzetközi mentőcsomagot támogató konzervatív Új Demokrácia (ND) visszaszerezte az első helyet a görög pártok versenyében. Öt felmérésben a párt 0,5 és 5,7 százalékpont közötti előnyre tett szert a baloldali Szirizához képest. A Sziriza újratárgyalná az Európai Unió és az IMF által nyújtott 130 milliárd eurós mentőcsomagot, amely rekordmértékű munkanélküliséghez és súlyos megszorításokhoz vetetett.
A szóban forgó felmérések szerint az Új Demokrácia a szavazatok 25, 6 és 27, 7 közötti százalékát, míg a Sziriza a voksok 20,1 és 26 közötti százalékát szerezhetné meg egy most vasárnap tartandó esetleges választáson. A kutatások eredményeiből kiderült az is, hogy a mentőcsomagot támogató és ellenző pártok fej-fej mellett haladnak.
Alig egy hete a közvélemény-kutatások még a Sziriza előnyét mutatták: ekkor a megkérdezettek 19 százaléka Alexisz Cipraszt, a baloldali Sziriza vezetőjét tartotta a legalkalmasabbnak a kormányfői posztra, Antonisz Szamaraszt, az ND vezetőjét pedig 17 százalék.
Görögországban május 6-án tartottak parlamenti választást, ahol egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Miután többnapi alkudozást követően sem sikerült stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíciót összeállítani, június 17-ére új választást írtak ki.