Németország az európai energiaválság ellenére is végleg hátat fordított az atomenergiának: szombaton leállt az utolsó három, a baden-württembergi, a bajor Isar 2 és a holland határhoz közeli Emsland reaktor is. Az országban még 2002-ben, Angela Merkel kancellársága idején született döntés arról, hogy fokozatosan kivezetik az atomenergiát az energiamixből.
Az eredeti határidő az utolsó atomerőművek leállítására 2022 vége lett volna, az orosz-ukrán háború és az azt követő energiaválság azonban közbeszólt: néhány hónappal későbbre halasztották a végső kivezetési dátumot április 15-re.
Megosztó a téma
A kabinet kitartott a stratégia mellett:
a német kormány pozíciója világos: a nukleáris energia nem zöld, nem is fenntartható. Az energiatermelés új korszakába lépünk
– idézi Steffi Lemke német környezetvédelmi, természetvédelmi, nukleáris biztonsági és fogyasztóvédelmi minisztert a CNN.
„Nagyszerű eredmény ez azoknak a millióknak, akik évtizedek óta tiltakoztak a nukleáris energia ellen Németországban és szerte a világban” – nyilatkozta Paul-Marie Manière, a Greenpeace szóvivője.
Sokan kritizálták azonban a németek drasztikus lépését. A Kaliforniai Egyetem klímaügyi és energiapolitikai professzora, Leah Stokes például úgy véli, jobb stratégia lett volna, ha a megújuló infrastruktúra feszített tempójú kiépítésének idejére még működésben hagyják az atomerőműveket. Hozzátette: így félő, hogy a nukleáris lyukat fosszilis forrásokkal lesznek kénytelenek betömködni.
A magyar álláspont
A témában közzétett egy elemzést a kormányközelinek tekinthető, Matthias Corvinus Kollégium által fenntartott Klímapolitikai Intézet is. Ennek keretében ostorozzák a német energiapolitikát, az atomenergia kiiktatását pedig stratégiai hibaként jellemzik. Ez persze annak fényében nem meglepő, hogy Magyarország azon uniós tagállamok közé sorolható, amelyek az atomenergia zöld alternatívaként való elismerése mellett kardoskodtak.
„A villamosenergia árának növekedésével az atomenergia elutasítottsága 2022-re 20 százalékra csökkent. A német lakosság megértette, hogy sem energiabiztonság, sem klímasemleges energiatermelés nem képzelhető el atomenergia nélkül. Miközben több európai ország is erőművei megtartásán és újak építésén dolgozik (lásd: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Svédország, Finnország), a Zöldek ellenállása miatt Olaf Scholz csak kancellári előjogával élve tudta keresztülvinni az utolsó három erőmű bezárásának idén áprilisig történő elhalasztását. Az április 15-i dátum egyben azt is jelenti, hogy várhatóan további 72 tonna szén-dioxiddal nő Németország percenkénti kibocsátása” – olvasható az elemzésben.
A intézet szerint félő, hogy Németország nem tudja majd a megújuló forrásokból maradéktalanul pótolni az atomenergia kiesésével járó hiányt. „A villamosenergia-termelés nagyából 44-45 százaléka származik időjárásfüggő megújulókból, ami nagy terhet jelent nemcsak a német rendszerirányítónak, hanem Európa nagy része számára is” – emelték ki.
Hozzátették, márciusban két hét alatt többször meghaladta a német energiaexport a 15 GW-ot, azonban március 17-e és 21-e között és 26-án is jelentős energiaimportra szorultak.
Páratlan lehetőség a megújuló energiaiparnak
A nukleáris energiaipar felszámolását támogatók azonban kitartanak amellett, hogy a drasztikus döntés a fosszilis tüzelőanyagok kiiktatását is felgyorsíthatja.
Németország azt tűzte ki célul, hogy legkésőbb 2038-ig bezárja az utolsó széntüzelésű erőművét is, egyes országrészeken pedig már 2030-ra szeretnék elérni ezt. Azzal számolnak, hogy az évtized végére a villamos energiának 80 százalékban megújuló energiaforrásokból kell származnia.
Azt maga Olaf Scholz, Németország kancellárja is elismerte, hogy a tervek kifejezetten ambiciózusak: a következő években naponta négy-öt szélturbinát kell telepíteni az országban ahhoz, hogy fedezni tudják a szükségleteiket – figyelmeztetett. Ez nagy feladat a 2022-ben telepített 551 egységhez képest: egy szélerőmű-projekt tervezési és engedélyezési folyamata átlagosan négy-öt évet vesz igénybe az iparági szövetség (BWE) szerint.
A megújuló iparági szövetség (BEE) azonban úgy látja, a nukleáris reaktorok bezárása új lehetőségeket nyit meg a megújulók előtt, új befektetőket terelhet ebbe az irányba.