A nyolcadik körös szankciók, az energiaexport elleni célzott intézkedések és az ukrajnai felhívások ellenére, nem tartalmazzák, hogy teljes embargót vezessenek be a nukleáris fűtőanyagokra. Az EU-tagállamokba, köztük Magyarországra irányuló nukleáris üzemanyag-szállítmányok továbbra is Oroszországból érkeznek. 

Ariadna Rodrigo, a Greenpeace környezetvédelmi csoport fenntartható pénzügyekért felelős uniós menedzsere a CNBC-nek telefonon elmondta, hogy abszolút őrültségnek tartja, hogy a blokk továbbra is a Kremlt támogatja azzal, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz nukleáris üzemanyag kereskedelmet.

„Ha az uniós kormányok komolyan gondolják a háború megállítását, akkor el kell vágniuk az európai nukleáris ipar Kremlbe futó köldökzsinórját, és helyette az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felgyorsítására kell összpontosítaniuk” – mondta Rodrigo.

Az Európai Bizottság legújabb szankciócsomagjának bemutatásakor nem javasolta, hogy az orosz nukleáris fűtőanyag kereskedelmét vegyék célba. Az EU végrehajtó szerve korábban már célba vette az orosz kőolajat, földgázt és szenet a Kremlre gyakorolt gazdasági nyomás fokozására irányuló szélesebb körű stratégia részeként. Rodrigo szerint a múlt héten Magyarország és Bulgária ellenezte a leghatározottabban az orosz uránnal és más nukleáris technológiával szembeni szankciókat.

Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, egyenesen a magyar követelés miatt ejtették a büntetőintézkedések sorából az orosz atomenergiát. Az Orbán Viktor vezette kormány az ukrajnai háború után is kitart a Paksi Atomerőmű bővítése mellett, melyet az orosz állami Roszatommal végeztet. Magyarország augusztus végén bejelentette, hogy a Roszatom két új atomreaktort építtet, és ezzel is hangsúlyozta Oroszország nukleáris energiával kapcsolatos befolyásának mértékét egyes tagállamokban, miközben a Kreml ukrajnai támadása folytatódik.

Egyre többen sürgetnek szankciókat az orosz atomra

A Bizottság többször is elítélte Oroszország ukrajnai háborúját, azzal vádolva Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyverként használja az energiát a nyersanyagárak felhajtására és a 27 tagállam megosztására. Moszkva tagadja, hogy fegyverként használná az energiaellátást. Ezzel együtt az Északi Áramlaton már azelőtt korlátozta a gázszállításokat, hogy az ukrajnai háború kitört, már tavaly ősszel csökkentette a tranzitot. Majd augusztusban a gázvezeték felrobbanása előtt teljesen leállította azon a gázexportot.

Az orosz atomenergia-ágazatra vonatkozó néhány hatályos uniós tilalom - például az orosz lobogó alatt közlekedő, nukleáris üzemanyagot szállító hajók kikötőbe való bejutásának tilalma - számos kiskaput tartalmaz. A szigorításért kampányolók szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a blokk függőségét az orosz nukleáris szolgáltatásoktól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus elején azt mondta, hogy beszélt Charles Michel európai tanácsi elnökkel arról, hogy az EU-nak szankciókat kell bevezetnie az orosz nukleáris iparral szemben. Nemrégiben Zelenszkij egyik vezető gazdasági tanácsadója újra megfogalmazta ezt az üzenetet, mondván, hogy rendkívül fontos a szankciók bevezetése, nemcsak az orosz olajra.

Áprilisban az Európai Parlament egy állásfoglalásban azonnali embargót követelt az orosz nukleáris üzemanyag-behozatalra, és felszólította a tagállamokat, hogy állítsák le az együttműködést az orosz állami nukleáris óriáscéggel, a Roszatommal a meglévő és új projektekben. Oroszország azonban meghatározó szereplője a globális nukleáris üzemanyag-piacnak, és minden olyan lépés, amely az EU szolgáltatásaitól való függőségének megszüntetésére irányulna, valószínűleg nem lenne fájdalommentes, különösen mivel Európa függőségének középpontjában a Roszatom áll. Európában 18 orosz atomreaktor található, többek között Finnországban, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban. Mindegyik reaktor a Roszatomtól függ a nukleáris üzemanyag és egyéb szolgáltatások tekintetében.

A Putyin által támogatott Roszatom nemcsak a polgári iparágat uralja, hanem Oroszország nukleáris fegyverarzenáljáért is felelős, és jelenleg az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőművet felügyeli.

Az Euratom Ellátási Ügynökség legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint Moszkva az EU uránimportjának csaknem egyötödét (19,7%-át) adta tavaly. Csak Niger (24,3%) és a volt szovjet köztársaság Kazahsztán (23%) volt nagyobb uránszállítója a blokknak.