Lengyelország nagy atomenergetikai beruházásokat tervez, mert a jelenleg regnáló kormány nem lát más megoldást az áramtermelésre használt szénégetés, és az azzal járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, illetve az orosz gázimport teljes kiváltására. A német Die Welt című lap figyelmét azonban nem kerülte el az a körülmény, hogy az egyik új erőművet a német-lengyel határ közelében építenék fel - derül ki az onet.pl tudósításából.
A német politikusokat és szakértőket nyugtalanítja ez az ötlet, ami újabb vitatémát adhat a két ország kormányának. Varsó kifogásolja, hogy a német-orosz közvetlen gázösszeköttetést megteremtő Északi Áramlat 2. gázvezeték megfosztja a kelet-európai országokat az orosz gáz tranzitjából származó bevételektől, és ennek farvizén egyes kormánypárti politikusok nem átallották felmelegíteni még a német háborús jóvátétel ügyét is, mondván: a németek még tartoznak a lengyeleknek.
Andrzej Duda lengyel államfő nemrégiben kijelentette, hogy Lengyelország 2049-ig teljesen le akarja építeni a szénalapú áramtermelést. Jelenleg az ország 80 százalékban szénerőművekkel állítja elő a villamos energiát, és a lengyel vezetés - köztük az államfő - úgy gondolja, hogy nagyrészt nukleáris erőműveket állíthatnának a kieső szénégető erőművek helyére. A tervek szerint 30 milliárd eurós beruházással két-három atomerőművet építenének, és az első reaktort 2033-ban indítanák be.
Ám ez a vízió olyan nagy mértékben nélkülözi a realitást, hogy sokan arra gyanakodnak: a lengyelek már a témafelvetésével zsarolni akarják az Európai Uniót, hogy a szervezet több pénzt adjon a lengyel energirendszer átalakítására. Az ötlet, hogy a német határ közelébe telepítenék a leendő atomreaktoraikat, szintén beilleszthető e hipotézisbe. A Die Welt cikke pedig éppen azt mutatja, hogy a német fél "ráharapott a csalira". Így akár meg is indulhatna az a vita, amelynek a végén - némi pluszforrás fejében - a lengyel fél esetleg nagyvonalúan lemondhatna az atomenergia felhasználásáról.