Az YLE.fi, finn közszolgálati médiaportál kedden délelőtt 10 órakor élesített egy cikket, amelyben két finn professzor élesen bírálta a Fennovoima projektet. A Paks II. mintaprojektjének is tekintett, de eddig leginkább az új magyar atomerőmű építésével kapcsolatos problémákat is visszatükröző Hanhikivi-1 beruházásról eddigi is jelentek meg kritikák, de a hétfő este óta kiéleződött orosz-ukrán konfliktus a vészjelzésekre erősen felhívta a figyelmet.

A két tudós - Kari Liuhto nemzetközi üzleti és gazdasági, illetve Veli-Pekka Tynkkynen orosz környezetpolitikai professzor - arról beszélt, hogy az orosz cégek résztulajdonában lévő Fennovoima atomerőművi projekt miért rejt nagy kockázatokat magában, és hogy ez a kockázat egészen addig visszavezethető, hogy a tervezett reaktort építeni szándékozó Roszatom Oroszország nukleáris fegyvereinek is a gyártója.

Kapcsolódó

"Ha a jelenlegi elképzelések szerint befektetünk az orosz atomenergiába, akkor közvetlenül támogatjuk az orosz atomfegyver-termelést, és ezen keresztül Vlagyimir Putyin geopolitikai céljait is" - magyarázta Tynkkynen. Liuhto szerint pedig a projekt mostanra túlságosan kockázatossá vált, ami miatt az utóbbi években egyébként pusztán üzleti alapon fejlődő-araszoló beruházás kérdését - a hétfő esti Putyin-bejelentéstől függetlenül - idén napirendre kell vennie a kormánynak. Ám az oroszok ukrajnai támadása miatt "véleményem szerint a Fennovoima-projektet le kell állítani” - tette hozzá.

Az orosz specialista Tynkkynen úgy véli, hogy ma már az egyáltalán nem reális elképzelés, hogy az energiapiacok és a kölcsönös kereskedelmi függőségek megteremthetik a békét Putyin Oroszországa és a Nyugat között. Sőt: szerinte a Hanhikivi-1 építésébe 2014-ben beengedett oroszok valójában éppen, hogy nem a finn energiafüggetlenséget, hanem Oroszországhoz láncolná az ellátást.

A Rosatomnak lehetősége van arra, hogy ezen a projekten keresztül befolyásolja Finnországot. És ezt bizonyos értelemben töltött fegyvernek kell tekinteni

 - mondta Tynkkynen.

A YLI azt írta, hogy az ügyben megkeresték a Fennovoimát is, de az nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.

Ezzel azonban még nincs vége, mert a Helsinki Sanomat mégis a falhoz állította a céget azzal, hogy lehozta azt az interjút, amit Esa Härmäläval, a Fennovoima igazgatótanácsának elnökével akkor készítettek, amikor Vlagyimir Putyin katonákat rendelt Kelet-Ukrajnába. Az újság azt firtatta, hogy az aktuális helyzet miként befolyásolja a finnországi atomerőmű-építést, illetve annak orosz finanszírozását.

Härmälä úgy nyilatkozott, hogy a munka a megszokott módon folytatódik, és a tulajdonosok továbbra is elkötelezettek a projekt iránt. Az ukrán-orosz feszültség "nem jelenik meg a mindennapi munkában" - mondta Härmälä. Vagyis a Fennovoima és a Rosatom továbbra is a Hanhikivi-1 atomerőmű építési engedélyének megszerzésére hajt, az ehhez szükséges, a STUK által bekért dokumentumok legyártására fókuszál, és a célja, hogy még az idén megszerezze az építési engedélyt.

Finnországban kiborult az orosz atombili

Finnországi forrásból tudjuk, hogy a téma tegnap óta gyakorlatilag felrobbant a finn médiában, és annál már jóval nagyobb hőfokon ég az ügy, mint amikor tavaly ősszel a Védelmi Minisztérium felvetette annak szükségességét, hogy az oroszok atomerőmű építési projektben való jelenléte az eszkaláldó geopolitikai helyzetben egy alapos energiaszuverenitási és energiabiztonsági elemzés készüljön. Alig egy hete, hogy megírtuk azt is: vizsgálódni kezdett a közszolgálati média azért is, mert az atomerőmű építésére összehozott projektcégből finn vállalatok ugranak, illetve akarnak kiugrani. Ez pedig nem csak a többségi részesedéssel bíró finn cégszövetségnek kínos, hanem azzal a veszéllyel is járhat, hogy ha az oroszok további tulajdonrészleteket szereznek meg a cégből, Finnország elveszítheti az irányítást a projekt felett.

A Helsinki Sanomat azonban most kétszer is konkrétan rákérdezett az igazgatósági elnöknél a projektben való elkötelezettséget és a folytatást illetően, ám Härmälä a válaszadás elől a “nincs érdemi információm” hangoztatásával kifarolt. Az újság viszont megírta, hogy az Outokumpu, a Fennovoimában a legnagyobb, több mint 25 százalékos részesedéssel bíró finn cég, amely a tervezett atomerőműtől 200 kilométerre korszerű acélművébé szánná majd a Hanhikivi-i áramot is, úgy becsüli

a beruházási kockázatok mostanra olyannyira megnőttek, hogy a cég Fennovoimában lévő részesedésének az értéke nullára csökkent.

A Helsinki Sanomat megkereste a témával a gazdasági minisztert is: Mika Lintilä a lappal azt közölte, hogy a kormány új biztonsági elemzést kért, mivel azt most már megköveteli a Honvédelmi Minisztérium. Bár az egyeztetések ez ügyben még zajlanak Lintila szerint a kelet-ukrajnai lázadó régiók függetlenségének elismerése és csapatok küldése a térségbe hatással lesznek a finnországi erőmű általános biztonságának értékelésére használt kritériumokra.

"Egyértelmű, hogy mindez jelentősen megváltoztatja a mérlegelési szintet” - közölte.