Egy héten belül két orosz atomerőműben állítottak le reaktorokat a hivatalos közlés szerint kisebb hibák miatt - derült ki a Moscow Times híréből. Három reaktort  - az elsőt, a másodikat és a negyediket - a  Moszkvától 330 kilométerre lévő Kalinyin atomerőműben kapcsolták le váratlanul a hálózatról. Egy továbbit pedig (a négyes számú reaktort) a belojarszki atomerőműben kellett leállítani még július 12-én.

A Kalinyin Nukleáris Erőmű a tveri régió számára termel, illetve: kiemelten Moszkvát, Szentpétervárt és Vlagyimirovot látja el villamos energiával. A Szentpétervártól 400 kilométerre, az Udomlja-tó partján épült négyreaktoros rendszer egységei egyenként 1000 MW bruttó teljesítményűek (a hálózatnak leadott teljesítményük csúcsa 950 MW). Ezenkívül legfeljebb az tekinthető a létesítmény egyedi ismérvének, hogy négy egyenként 150 méter magas hűtőtornya ismert sziluettként magasodik a terület fölé.

Kapcsolódó

Egy kapcsoló

Az atomerőműnek elég zaklatott a története: Kalinyin-1 és -2 (VVER-1000/338 reaktorok) 1984, illetve 1986, a Kalinin-3 és -4 (VVER-1000/320 reaktorok) 2004, illetve 2011 óta működnek. Míg az első blokkot több mint 8 évvel az építésének megkezdése után kapcsolták be az áramkereskedelembe, a 4. reaktornak ehhez több mint 26 évre volt szüksége. Utóbbi akkor is meglehetősen hosszú idő, ha közben egy évtizedre teljesen leállt az építkezés.

A TASSZ állami hírügynökség közlése szerint az erőmű háromnegyedének hálózatról való leválasztása nem az üzem főbb berendezéseinek hibájából következett be, hanem - állítólag - az egyik transzformátorkapcsoló rövidzárlata idézte elő az áramszünetet. Bár elég furcsán hangzik, hogy egy kapcsolóval ki lehet iktatni három reaktorblokkot is a rendszerből, de bővebb magyarázatot ezzel kapcsolatban nem közölt a hírügynökség.

Kép: Wikipedia

A Kalinyin atomerőműről szóló hír forrását is megemlítették: az értesülések Udomlja városának katasztrófavédelmi hatóságától valók. Pontosan ugyanezt közölte aztán a Rendkívüli Ügyek Minisztériumának Tver régióban működő hivatala is a TASSZ-szal. A hírügynökség információját a Roszenergoatom, az állami atomenergia-cég, a Roszatom leányvállalata azzal egészítette ki, hogy "a radioaktív sugárzás szintje az üzemet körülvevő térségben nem változott, az nem nagyobb a normális háttérsugárzásnál".

Kurcsatov

A szovjet atomkutatás "generálisáról", az első szovjet atombomba és az első szovjet atomreaktor körüli munkák irányítójáról,  a fizikus Igor Kurcsatovról elnevezett belojarszki atomerőmű még az 1960-as években kezdte meg a működését. A szverdlovszki régióban, Zarecsnij város közében üzemelő atomerőműben jelenleg egy 1980 óta működő, BN-600-as típusú, 600 MW teljesítményű, és egy 2015 decemberében bekapcsolt BN-800-as típusú, 880 MW-os, gyors neutronos reaktor van. Két további reaktort (AMB-100 és -200 típusúakat) végleg leállítottak, mivel lejárt az életciklusuk.

Valami, amit a világ nem erőltet

A gyors neutronos blokkot van, aki a következő generációs reaktorok felé vezető útnak látja, mivel üzemanyagát részben nagy aktivitású nukleáris hulladékokból, elsősorban a kiégett fűtőelemekből kinyert hasadóanyag feldolgozásával állítják elő. Lényegében tehát a legveszélyesebb atomhulladék egy részét képes újrahasznosítani. Azonban plutóniumot kell "hozzákeverni", ami mégiscsak hidegháborús technológia terméke.Ráadásul a gyors neutronos atomreaktor jelenlegi hátránya az is, hogy számos műszaki, biztonsági és irányítástechnikai kérdésben még fejlődnie kell a technológiának. E fejlesztések első számú terepe Belojarszk - ugyanakkor az sem véletlen, hogy a gyors neutronos technológiát az oroszokon kívül senki más nem erőlteti.

Az állami atomerőmű-üzemeltető Roszenergoatom tervei között szerepel egy 5. blokk megépítése is, de erről döntést csak 2021-re ígértek. Ha épül, valószínűleg az is gyorsneutronos lesz, de már egy még nagyobb, BN-1200-as egység.

A július 12-i "eseményt" a három éve bekapcsolt reaktor szenvedte el, a TASSZ ebben az esetben is azt közölte, hogy semmi különös nem történt (az automatikus védelmi mechanizmus bekapcsolt, és leválasztotta a reaktort a hálózatról), "a kiesés nem befolyásolta a fogyasztók energiaellátását" - állították. Ezt kommunikálta az üzem PR-osztálya is, hozzátéve: Zarecsnij városában nem változott a háttérsugárzás.

Baj van a régi reaktorokkal

A két orosz atomerőműben bekövetkezett váratlan események - legalábbis ilyen kevés információból kiindulva, és ilyen távolról nézve - eléggé hasonlítanak a paksi atomerőműben immár rendszeresen jelentkező hibákhoz. Nem kalkulálható eseményből egy-egy teljes blokk termelésből való kiesése lesz. A jelenséget először a Napi.hu írta meg, rámutatva arra, hogy nem csak az új erőmű építése körül, hanem a régi reaktorokkal is baj van.

Az utóbbi években egyre sűrűbben fordul elő, hogy ilyen-olyan hiba miatt részben vagy egészben elvész a reaktorok teljesítményideje, volt olyan eset, amikor kiderült, hogy a reaktor vészleállító gombja nem működött, de olyan is, hogy a tiltás ellenére leállítható volt egy tápszivattyú. Ilyen-olyan csőben felbukkanó "idegen anyag" is idézett már elő hasonló végkimenetelű helyzetet, de az is előfordult, hogy azért kellett az elvileg normális termelési munkamenetbe drasztikusan beavatkozni, mert a karbantartó személyzet túllépte a dózisterhelési szintjét.

A "hosszabb ideig tartó karbantartás" vált 2018-ra az erőmű jelképévé, és ez már az éves termelésre is kimutatható hatással volt. Az idei év sormintája mit sem változott, szinte havonta történik valami olyasmi, ami miatt a paksi atomerőmű névleges teljesítményénél több száz vagy akár ezer megawattal is kisebb potenciált tud tényleges munkára fogni. Márpedig ha Pakson efféle bajok miatt - akár ha a biztonság érdekében is - vissza kell terhelni, le le kell vágni a hálózatról egy-egy reaktort, akkor annak tetemes termeléskiesés a következménye. Egy blokk, vagyis 500 MW időleges elvesztése a magyar energiamixben nagyságrendileg a Mártai Erőmű effektív termelési volumenével egyenlő nagyságú - márpedig a Mészáros Lőrinchez került erőmű a második legnagyobb termelőegység az országban.

Getty Images

Sok probléma eredője, hogy a magyarországi energiamixben mára Paks-fejnehéz helyzet alakult ki. Előfordul, hogy a hazai villamosenergia-termelésnek akár a felét is az atomerőmű adja, ami azzal a kockázati felárral is jár, hogy egy-egy reaktor kiesésekor - miközben romlik a paksi atomerőmű kihasználtsága - a hiányzó árammennyiségét pótolni hivatott (jellemzően: import) áramot - már csak a sürgősség okán is - felárral lehet beszerezni.

A paksi dilemmát Paks II építése csak még tovább fokozza, mivel a két új blokk - a jelenleg már többéves csúszásokat is figyelembe véve - évekig együtt termel majd a négy régi reaktorral. Az atomerőművektől fejnehéz magyar energiamix problematikáját jelzi az is, hogy miközben Oroszország a világ legnagyobb atomerőművi potenciállal (31,3 GW) rendelkező országa, mindez az oroszországi energiamixben tavaly mindössze 20,8 százalékot ért.