A tanulmány szerint ez a megállapítás különösen igaz Oroszországra és az Egyesült Államokra, vagyis arra a két országra, amely a világ atomfegyverkészletének 90 százalékával rendelkezik.

Az Egyesült Államok nagyra törő modernizációs terve, amelyet az Obama-kormány bemutatott, szöges ellentétben áll Barack Obama (amerikai) elnök arra vonatkozó ígéretével, miszerint csökkentik az atomfegyverek számát, valamint szerepét az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában - mondta a közlemény szerint Hans Kristensen, a SIPRI szakértője.

Washington 2015 és 2024 között átszámítva több mint 95 ezer milliárd forintot akar nukleáris arzenáljára fordítani. A 2011-ben hatályba lépett harmadik START-szerződés (a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló legújabb egyezmény, az úgynevezett New START) eközben előirányozza, hogy Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai atomfegyvereinek számát egyenként 1550-re csökkenti.

Shannon Kile, a SIPRI másik szakértője szerint bár a fegyverek száma folyamatosan csökken, egyre csekélyebb kilátás van arra, hogy tényleges előrelépések történnek a nukleáris lefegyverzés irányába.

Miközben Kína modernizálja atomfegyverkészletét, India és Pakisztán bővíti azt. Észak-Korea a SIPRI becslése szerint nagyjából 10 darab nukleáris robbanófejet készíthetett, míg Izrael 80-nal rendelkezik.

A stockholmi intézet adatai szerint a világ kilenc hivatalos, illetve nem deklarált atomhatalma - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, továbbá Izrael és Észak-Korea - az év elején csaknem 15 400 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Tavaly ez utóbbi szám még 15 850 volt.