Utoljára 2020-ban lehetett hasonló méretű tüntetéseket látni Minkszben, amikor Aljaxander Rihoravics Lukasenka hatodik alkalommal lett megválasztva az ország köztársasági elnökévé. A szavazás legitimitása erősen megkérdőjelezhető volt, helyi civil megfigyelők számaik alapján azt állítják, hogy fizikailag lehetetlen volt a 1994-óta regnáló államfő 80 százalékos győzelme. Az akkori tüntetések alatt több mint 35 000 embert csuktak le, és további ezreket vertek össze a rendőrök.
A hétvégi népszavazás hivatalos számai szerint a választókorú népesség 78,6 százaléka szavazott, nekik elvileg 65,2 százaléka értett egyet az alkotmánymódosítással. A Nyugat nem tekinti legitimnek a népszavazást, de már a 2020-as választási eredményhamisításért is szankciókat vetett ki Ukrajna északi szomszédjára, ahonnan Vlagyimir Putyin orosz elnök múlthét csütörtökön indított támadást többek között Kijev ellen is. Lukasenka a szankciók után Putyinhoz fordult segítségért, a két ország közt folyamatos együttműködés volt Szovjetunió felbomlása után is.
Az alkotmánymódosítás legaggasztóbb passzusa felmondja az ország "atomfegyvermentes" státuszát, és Lukasenka azt nyilatkozta, hogy ha a Nyugat nukleáris tölteteket szállít a szomszédos országokba, Lengyelországba és Litvániába, akkor megkéri jóbarátját, Putyint, hogy küldje vissza nekik azokat az atomfegyvereket, amiket a 1994-es budapesti memorandum keretében adtak fel, Ukrajnával és más országokkal egyidejűleg.
Az új alkotmányt lehetőséged ad arra is, hogy Lukasenka újabb hatalmakkal ruházza föl a hozzá hű emberekből álló karhatalmi bizottságot, lehetővé teszi, hogy 2035-ig törvényesen hatalomban maradjon, és azt is garantálja, hogy a köztársasági elnök élete végéig mentességet élvezzen mindenfajta büntetőjogi felelősségre vonástól.
A népszavazás eredményére, Minszkben és több nagyvárosban is tüntetések indultak Lukasenka ellen, mert félő hogy az új módosítások alapozzák meg Fehéroroszország hivatalos belépését a háborúba. Mostanra több mint 800 tüntetőt csuktak le a hatóságok, de az ország belügyminisztériumának közlése szerint, nincs szó masszív tüntetéshullámról.
Azt állítják, mindössze az országon kívül élő provokátorok terjesztenek álhíreket a Telegram üzentküldő szolgáltatásán keresztül. A Telegrammot egyébként egyaránt használják orosz és ukrán félről is, civil tudósításokra, de utóbbiak bizonyítottan megrendezett propaganda felvételek terjesztésére is, amiket később "bizonyítékként" vesz át az orosz közmédia, hogy ürügyet biztosítson Putyinnak Ukrajna megszállásához.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.