Áttörésként értékeli a Rzeczpospolita című lengyel lap a PGNiG, a legnagyobb lengyel gázipari cég elnöke, Michal Szubski bejelentését, hogy a tengermelléken még ebben a hónapban megkezdik a palagáz kísérleti kitermelését. Bár ez még közel sem jelent ipari méretű termelést, reményei szerint jövő év közepére már energiatermeléshez szükséges mennyiséget fognak előállítani. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: még mindig nem biztos, hogy gazdaságos lesz a gázpalából előállított gáz termelése, és meghatározó jelentőségű, mennyi gázt fognak adni az első fúrások.

Lengyelország óriási reményeket fűz a palagázhoz - ha csak a téma legjobb, amerikai szakértői által becsült hazai tartalékok 1 százalékát sikerülne kitermelni, öt évig nem lenne szükség gázimportra. Jelenleg az ország gázszükségletének 60 százalékát Oroszország szállítja, s a lengyelek az anyagi előnyökön túl energiabiztonsági és energiafüggetlenségi szempontból is kulcsfontosságúnak tartják a palagázt. Ebből az energiahordozóból a szakértők szerint Lengyelország rendelkezik Európában a legnagyobb tartalékkal, ami az egykori norvég gáz- és olajforradalom óta a legnagyobb változást és fellendülést hozhatna a kontinens egy országának. Donald Tusk miniszterelnök határozottan kiállt e természeti kincs kiaknázása mellett - amit hevesen elleneznek a környezetvédők, és a gázpiacot jelenleg uraló vállalatok, különösen a Gazprom, amely hagyományos kelet-európai piacainak elvesztésétől tart.

Lengyelországban már mintegy 30 hazai és külföldi cég szerzett koncessziót potenciális palagáz-mezőkre, a kanadai BNK-tól az amerikai Conoco Phillipsig és a Chevronig.