Hold-ugrást akar elérni a zöldenergia eszközeinek, rendszereinek fejlesztésében az a természettudósokból és közgazdászokból álló csoport, amely az Apollo űrprogramhoz hasonló projektet indítana el e cél elérése érdekében - jelentette a BBC. Az Apollo program az Egyesült Államok válasza volt arra, hogy a Szovjetunió előbb küldött embert a világűrbe. Az amerikaiak összeszedték a legjobb tudósaikat és rendkívüli büdzsét szavaztak meg a cél elérése, az ember Holdra juttatása érdekében.

A tudósok szerint hasonló erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a zöldenergia tíz éven belül sokkal olcsóbbá váljon a fosszilis tüzelőanyagoknál, amelyek elégetése növeli a légkör szén-dioxid-tartalmát, s ezzel a globális felmelegedés legfőbb okozója. A mostani kezdeményezéshez hasonlókra volt példa az elmúlt évtizedekben, ám eddig egyik sem ért el sikert.

Az emberek nem hittek abban, hogy egyik társuk a Holdra léphet, ám ez mégis megtörtént. Ugyanígy sokan nem hisznek abban, hogy megelőzhető a légkör jóvátehetetlen - átlagosan két Celsius-fokos - felmelegedése, ám itt a lehetőség, hogy az emberiség bebizonyítsa, hogy képes elkerülni a klímakatasztrófát - mondta a BBC-nek Lord O'Donnell volt brit kormánytisztviselő, a kezdeményezők egyike.

Global Apollo

A kutatók Global Apollónak keresztelték programjavaslatukat. Mint mondják kapcsolatba léptek a világ vezető államaival, amelyektől azt kérik, hogy adják össze GDP-jük 0,02 százalékát a zöldenergiával kapcsolatos közös kutatásokra és fejlesztésekre. A költségek kiszámolásakor arra hivatkoznak, hogy az utóbbi időben visszaestek a megújuló energiafajtákkal kapcsolatos k+f-re fordított befektetések. Évente mindössze hatmilliárd dollár jut az ágazatba, ami csupán két százaléka a közfinanszírozású kutatásoknak és fejlesztéseknek. A Global Apollo program kezdeményezői évi 23 milliárd dollárt próbálnának összegyűjteni.

További összehasonlításként arra is felhívják a figyelmet, hogy a világ országai évente összesen 101 milliárd dollárt költenek a zöld forrásból származó energia felhasználásának támogatására, miközben 550 milliárd jut a fosszilis tüzelőanyagok ártámogatására. Az utóbbi szerintük teljességgel kontraproduktív. A 0,02 százalékos GDP arányos hozzájárulásból olyan közös projekteket finanszírozhatnának, amelyek például kiküszöbölnék a párhuzamosan folyó fejlesztéseket. A cél, hogy a zöldenergia tíz éven belül legyőzze a fosszilis energiahordozókat.

Fejlesztés minden fronton

A szakértők a napenergiában látják a legnagyobb fantáziát, mivel ez ígéri a legnagyobb technológiai áttöréseket. (A ma használatos átlagos napelemek a rájuk eső napfénynek csak 10-20 százalékát alakítják árammá. Egy évtizeddel ezelőtt jóval 10 százalék alatt volt ez az arány. Az amerikai hadsereg korábban támogatott egy olyan projektet, amely 40 százalék fölötti hatékonyságot ígért egy egyszerű "műanyag tábla" segítségével - a szerk.) A napenergia mellett szól, hogy a többnyire szegény, napos országokban ígér gyors sikert.

A napenergia előállításának költsége zuhan, és a világ számos térségében - Németországtól kezdve Kalifornián át Chiléig - már versenyképes a hagyományos áram-előállítási módok költségével. A Global Apollo kezdeményezői úgy vélik, hogy a következő generációs műanyag napelemek bevezetése tovább csökkentheti a technológia árát. Ugyancsak gyors fejlődést látnak az akkumulátorok területén, igaz, úgy vélik, hogy további tárolási technológiára is szükség lehet a nagy mennyiségű megújuló energia elraktározásához. Emellett sokkal okosabb szoftverek kellenek a hálózatok működtetéséhez.

Ez se kell vagy több kell?

A szakértők egy része úgy véli, hogy az új technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy csupán némi további ártámogatásra van szükség ahhoz, hogy növekedjen a zöldenergia súlya és csökkenjenek a költségei. Mások hiányolják, hogy az Apollo-csoport nem ad választ az egyik legnagyobb problémára, a téli fűtés energiaellátására. Ennek ellenére várakozások szerint a világ kiemelkedő tudósai, köztük a globális felmelegedés vészmadarai is a Global Apollo mellé állnak.

A kezdeményezők eljutottak a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 színe elé. Az új Apollo programban részt vevő országok listáját a világ legbefolyásosabb országait összegyűjtő G20 törökországi csúcsértekezletén hozhatják nyilvánosságra. Ez megelőzi a decemberi párizsi klímacsúcsot.