Meglehetős sikerként értékelték a megfigyelők, hogy Görögország csütörtökön 2010 óta először sikeresen bocsátott ki állampapírokat a szabadpiacon. A sokszoros túljegyzésnek köszönhetően hárommilliárd euró értékű ötéves futamidejű kötvény kelt el 4,95 százalékos árfolyamon. Ha valaki azt hiszi, hogy ezzel Görögország visszatért a normálisan működő államok közé, Európa egyensúlya kezd helyreállani és az eurózóna letudta válságát, az téved.

A görög aukció két dolgot jelez csupán: a piaci befektetők kapzsisága erősebb volt az aggodalmuknál, továbbá a nagy folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országok cégeinek és bankjainak valahogy meg kell forgatniuk a tőkéjüket - állítja Marshall Gittler, az IronFX Global pénzügyi szolgáltató cég vezető devizastratégája a CNBC-n megjelent cikkében. Nagy taps fogadta, milyen alacsony kuponnal tudtak forráshoz jutni a görögök, ám valójában ez hitelköltség még mindig nagyon magas, mivel bőven meghaladja a GDP növekedését.

Baj lesz

Ha a dolgok így mennek tovább, akkor Athén nem lesz képes visszafizetni adósságát, és vagy visszatér válság, vagy az EU és az IMF újabb segélyakciójára lesz szükség. Ha a görög gazdaság valamilyen oknál fogva szárnyalni kezdene, akkor persze ez a pesszimista jóslat nem teljesülne. Ennek azonban pillanatnyilag semmi jele sincs.

A szakértő egy viszonylag egyszerű mutatóval támasztja alá a válság visszatérését előre jelző jóslatát. Eszerint egy ország akkor tudja mérsékelni államadósságát, ha költségvetésének elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többlete a GDP-hez viszonyítva nagyobb adósságának szintén GDP arányos bővülésénél. Az utóbbira hatással van az államadósság törlesztésének költsége, azaz kamatterhe, illetve a GDP növekedése. E kettő különbsége, mint százalékos változás, illetve a GDP arányos adósság szorzata adja az államadósság növekedését vagy csökkenését.

Így, vagy úgy, vagy amúgy

Ha az államadósság nominális kamata nagyobb a gazdaság nominális növekedési rátájánál, akkor a különbségük pozitív. Ha ezzel mint százalékos változással megszorozzuk a GDP arányos adósságot, akkor emelkedő számot kapunk. Ha a kamat kisebb mint a növekedés, akkor a különbség negatív, és a szorzat csökken. Akárhogy alakul azonban ez a számolás az adósság változásának kisebbnek kell lennie a költségvetés elsődleges többleténél ahhoz, hogy az adósság egésze csökkenjen. Az állam ugyanis a költségvetési bevételéből törleszt.

Mindezek alapján minden államnak három lehetősége van arra, hogy mérsékelje tartozását. Az első, hogy brutálisan nagy költségvetési többlettel működik, azaz nagyok a kormány bevételei és kicsik a kiadásai. A második, hogy őrült tempóban nő a gazdaság. A harmadik, hogy olcsón, szerény kamattal jut hitelhez. Az a nagy helyzet, hogy az európai országokra jelenleg egyik lehetőség sem igaz. Csak Németország esetén kapunk negatív számot, ha a tízéves kötvényének hozamából kivonjuk a GDP-növekedési ütemét, azaz ott bővül jobban a gazdaság, mint amekkora kamatot a hitelek után fizetniük kell.

Számolgassunk

Görögország, ugye, 4,95 százalékon kapott kölcsönt, miközben az IMF előrejelzése szerint idén 0,2 százalékkal bővülhet GDP-je. Államadóssága a GDP 174 százaléka, így az összes számítás elvégzése utána azt kapjuk, hogy a görög kormánynak 8,3 százalékos elsődleges költségvetési többletet kellene összehoznia csak ahhoz, hogy ne növekedjen az ország GDP arányos adóssága. Ezzel szemben az IMF előrejelzése szerint 1,5 százalékos többlet várható 2014-ben. Még ha a Valutaalap speciálisan kiigazított mutatójával számolunk, akkor is csak 5,9 százalék jön ki, következésképpen Görögország mindenképpen tovább süllyed adósságának mocsarába.

Mindezt figyelembe véve Gittler szerint az athéni kötvénykibocsátás nem a görög, hanem közvetve a német gazdaságról állított ki pozitív bizonyítványt. Németország folyó fizetési mérlegtöbblete tavaly a GDP 7,5 százaléka, 201 milliárd euró volt, 2014-re pedig 6,8 százalék várható. Az EU többi országával szemben 50 milliárdos többletük van a német vállalatoknak és bankoknak. Ezt a pénzt valahogy vissza kell forgatniuk a gazdaságba, be kell fektetniük, így érvényesül az a szabály, hogy ha egy országnak nagy a folyó fizetési mérlegtöbblete, akkor negatív a tőkemérlege. Más szóval exportálja a tőkéjét.

Mindez azonban azt jelenti, hogy ha minden úgy megy tovább, mint eddig, akkor a görög adósság szép lassan, hólabdaszerűen hízni fog a következő években. A nagyközönség csak remélheti, hogy valaki vagy valami egyszer csak útját állja ennek a folyamatnak, mielőtt nem lesz újra nagyon nagy a baj.