Bobaként robbant a hír a német választások hajrájában, hogy az idén alakult eurószkeptikus párt, amely eddig egyik felmérésben sem érte el a Bundestagba jutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot, az ANSA közvélemény-kutatónál átlendült a lécen. Az adatokat a Bild napilap közölte, amely szimpatizál az AfD-vel. A párt szerint hagyni kell, hogy a visszafizethetetlen adósságok alatt nyögő dél-európai országok kihulljanak az eurózónából, az Axel Springer kiadó legnagyobb példányszámú újságja pedig amellett kampányol, hogy egyetlen további eurócentet se adjanak Görögországnak a német adófizetők pénzéből - emlékeztetett a Finacial Times.

Az euroszkeptikusok sikere a pártra szavazók akaratával ellentétes hatást válhat ki, különösen akkor, ha az országot kormányzó jobb-közép koalíció kisebb pártja, a szabaddemokrata FDP nem jut be a parlamentbe. A CDU/CSU pártszövetséget vezető Angela Merkel kancellár ebben az esetben sehogy sem tudna a kormányzáshoz elegendő többséget összeszedni a jobboldalon, ezért kénytelen lenne tárgyalásokat kezdeni a szociáldemokratákkal (SPD) a nagykoalícióról.

Az utolsó felmérések

Az ANSA említett felmérésében a CDU/CSU és az SPD közti különbség szűkülését mérte: az előbbi 38, az utóbbi 28 százalékon állt, az FDP-t a válaszadók hat százaléka választotta. Ezekkel az arányokkal nem lenne meg a parlamenti többség az eddigi koalíció folytatásához. Ugyanakkor az SPD sem tudna alternatívát nyújtani, mert potenciális partnere, a Zöldek egy hét alatt három százalékot vesztett támogatottságából (11 százalékról nyolcra esett népszerűségi indexe).

A Politbarometer, amelynek felmérését ZDF tévécsatorna közölte, a bűvös határ alatt, négy százalékon mérte az AfD-t. A kereszténydemokraták stabilan 40 százalékon állnak, 13 százalékponttal a 27 százalékos támogatottságot élvező szociáldemokraták előtt. A Zöldek itt is vesztettek két százalékpontot a korábbi méréshez képest, így 8,5 százaléknyi szavazót tudhatnak maguk mögött. A szabaddemokraták 5,5 százalékon állnak.

Nagy patt

A Politbarometer szakított azzal a hagyományával, hogy a választás előtti héten közli a végső befutóra vonatkozó előrejelzését. Nem jószántából tette: egyszerűen totális patthelyzetet mért a kormánypártok és az ellenzéki erők között. A jelenlegi koalíció összesen 45,5 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, ami csupán egy százalékponttal több az ellenzék (az SPD, a Zöldek és a radikális baloldali Baloldal) szavazati arányánál, miközben a felmérés hibahatára három százalék.

A legtöbb közvélemény-kutató intézet vizsgálata azt mutatja, hogy az AfD nem borítja fel az ismert felállást a parlamentben, mivel nem jut be. Az Allensbach felmérése, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg, 3,5 százalékot mért a pártnak, más intézetek szintén 3-4 százalék közé teszik a pártra szavazók arányát.

(A pártlistákra adott szavazatok jelentőségéről (1.) és a választás tétjéről (3.) külön cikkeinkben olvashatnak.)