Egyre nagyobb politikai lendületet kap a megállapodás, de a mezőgazdasági tárgyalások lezárása nehéznek ígérkezik. A tárgyalások végjátéka döntő fontosságú lesz Brüsszel számára, mivel olyan politikailag befolyásos csoportokra lesz hatással, mint a francia mezőgazdasági termelők, a német autógyártók és az olasz parmezángyártók – írja a Politico.

Eközben Canberra úgy pozícionálja magát, mint aki keményebb, mint kisebb szomszédja, Új-Zéland, amely tavaly kötötte meg saját kereskedelmi megállapodását Brüsszellel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megállapodást a blokk számára prioritássá tette annak érdekében, hogy csökkentse az Unió kereskedelmi függőségét az olyan országoktól, mint Oroszország és más autokratikus rezsimek, egyúttal javítsa Európa versenyképességét.

Nagy geopolitikai győzelem lenne egy ilyen paktum megkötése egy hasonlóan gondolkodó országgal, még akkor is, ha Ausztrália nem tartozik az EU legnagyobb kereskedelmi partnerei közé. Az éghajlatbarát canberrai kormány azért is szeretne megállapodást kötni, hogy így védekezzen Kína növekvő befolyása ellen.

„Lehetőségünk arra, hogy ezt a megállapodást tető alá hozzuk” – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata, hozzátéve, hogy a tárgyalások nagyon jól haladnak. Ausztrália brüsszeli nagykövetségének szóvivője azt mondta, hogy „bár még sok munka vár ránk, bízunk abban, hogy ebben a fordulóban jelentős előrelépés érhető el”.

Von der Leyen nyárra már megállapodna

A 15. tárgyalási forduló során mindkét fél reméli, hogy sikerül megegyezni a még nyitott technikai kérdések hosszú listájáról, a szolgáltatásoktól kezdve a kormányzati beszerzésekig. A legérzékenyebb kérdések ezután a főtárgyalókhoz és a politikai szintre kerülnek. Von der Leyen nyilvánosan jelezte, hogy a megállapodást nyárra szeretné megkötni,

A mezőgazdaság lesz a legérzékenyebb pont a végjátékban.

Az ausztrálok jobb hozzáférést szeretnének az európai piacra a marhahús, a bárányhús, a rizs, a cukor és a tejtermékek tekintetében, míg az EU ezt a hozzáférést korlátok között szeretné biztosítani. Canberra azonban már korábban figyelmeztetett, hogy nem fog megelégedni egy olyan megállapodással, mint Új-Zéland, amely korlátozta a mezőgazdaság nagyobb mértékű hozzáférését az uniós piachoz.

Új-Zéland egy apró kis ország. Mi egy hatalmas ország vagyunk

– jegyezte meg Don Farrell kereskedelmi miniszter tavaly decemberben a Politiconak.

Trójai faló és luxusautó-adó

Brüsszel ezzel szemben az úgynevezett földrajzi jelzésekről szóló megállapodásra törekszik, amelyek az olyan jellegzetes európai termékek nevét védik, mint a parmezán vagy a feta. Ez érzékeny pont Ausztrália számára, ahol számos, gyakran európai örökséggel rendelkező vállalkozás gyárt ilyen sajtokat vagy más mezőgazdasági termékeket.

Tony Mahar, az ausztrál Nemzeti Gazdaszövetség vezetője máris „az európai protekcionizmus trójai falovának” nevezte a földrajzi jelzéseket, míg az ausztrál tejtermelők szintén megkongatták a vészharangokat.

Akadnak más kényes kérdések is, amelyek  később bukkanhatnak majd fel. Az európai autógyártóknak 5 százalékos vámon felüli luxusautó-adóval kell szembenézniük, ha Ausztráliába importálnak. Az Unió emiatt jobb feltételeket sürget az autóinak ide történő exportálásához.

Az EU ragaszkodik a fenntarthatósági normákhoz

Brüsszel azt is szeretné, ha Canberra csatlakozna az EU zöldebb kereskedelmi törekvéseihez. Elvárják, hogy mások is tartsák magukat a 2015-ös párizsi megállapodáshoz, amelyben az országok önkéntes célok kitűzésével vállalták, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedést.

Ezek a magasabb szintű törekvések egy olyan rendelkezést is tartalmaznak, amely szerint ha Ausztrália nem tartja be a blokk kereskedelmi megállapodásaiban rögzített munkaügyi vagy fenntarthatósági normákat, szankciókkal nézhet szembe. „Az európai zöldek nagyobb éghajlati ambíciót várnak, mint ami jelenleg az asztalon van. Ez nagy nyomást helyez az ausztrál tárgyalókra” – mondta Sara Matthieu zöld képviselő.