Az osztrák érvek szerint "nem megtérülő technológia használatának támogatásáról" van szó, amely "a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet". Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan - áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.

Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben - közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.

Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.

Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.

A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.

Reagált a Miniszterelnökség

A kormány álláspontja szerint a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás". Erről a kormány az Európai Bizottságot tavaly május 22-én hivatalosan is értesítette. A kormányzat álláspontját a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n elérhető.

A Miniszterelnökség közleményében azt írta: az osztrák állam paksi bővítést kifogásoló álláspontjának benyújtása várható volt, mivel Ausztria "anti-nukleáris hozzáállása" már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is "tetten érhető volt", amikor pert indított a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen. Abba az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán.

Az osztrák állam ugyanezen szempontok szerint támadja a Paks II. beruházást is, amikor egy esetleges állami támogatás feltételezett hatásait elemzi. Úgy fogalmaztak: "sajnos az osztrák fél nem eléggé tájékozott az esettel kapcsolatosan", így nem ismerte fel, hogy a Paks II. beruházás esetében ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatás meglétét a beruházás pontos részleteit ismerő Európai Bizottság majdnem kétéves egyeztetés során sem azonosította - véli a Miniszterelnökség.