Sebastian Kurz Ausztria legfiatalabb kancellárjaként került hatalomra 2017-ben annak köszönhetően, hogy karakteres – korábban bevándorlásellenes, újabban klímaforradalmat ígérő - kormányzást ígért az osztrákoknak. A nemrégiben kirobbant politikai botrány azonban - amelyben azzal vádolják, hogy nem mondott igazat egy kinevezésről egy parlamenti bizottsági meghallgatáson – alááshatja kormányzását.

A még mindig csak 34 éves kancellár a magas szintű korrupció lehetőségét vizsgáló testület vádjai alapján bíróság elé kerülhet, és ha elítélik börtönbüntetést is kaphat – vezeti fel az osztrák belpolitika alakulását fürkésző cikkét a Financial Times.

Ez a legsúlyosabb válság, ami Kurz politikai karrierjét veszélyezteti – mondja Thomas Hofer politikai kommentátor, aki felhívja a figyelmet arra, hogy nem is olyan régen még majd hogy nem messiásként tűnt fel a közéletben, olyan valakiként, aki új korszakot nyit Ausztria politikatörténetében. Megúszhatja ugyan, hogy lemondásra kényszerüljön, de a vizsgálat, a melyben e-mailekkel és szöveges üzenetekkel támasztják alá az ellene szóló vádat, tovább folytatódik, és ez nem fest róla kedvező képet. Olyan politikusnak láttatja, akik az államapparátusban és az osztrák üzleti életben a saját emberei pozícióba helyezésével erősíti a befolyását.

Ez azért súlyos gond a számára, mert lerombolja azt az imázsát, hogy egy új generáció képviselőjeként véget vet a háború utáni osztrák belpolitika összefonódásokra, uram-bátyám viszonyokra épülő működésének. Az arcok lehetnek fiatalabbak, az öltönyök elegánsabbak, a frizurák modernebbek, ám úgy tűnik, a színfalak mögött ugyanaz a félfeudális patrónusi rendszer üzemel, mint korábban. Ráadásul Kurz az EU-val is fasírtban van, miután azzal vádolta Brüsszelt, hogy aránytalanul osztja el a tagállamok között az unió rendelkezésére álló koronavírus-vakcinákat. Rossz jel, hogy német kollégája, Angela Merkel elfoglaltságaira hivatkozva nem fogadta, amikor áprilisban Berlinben járt.

Masszív a srác

Ugyanakkor korai lenne leírni őt. Amikor 2019-ben összeomlott első kormánykoalíciója, sokan azt hitték, hogy vége a politikai karrierjének, ehhez képest a korábbinál is nagyobb arányú győzelemhez segítette pártját és képes volt lecserélni a koalícióban a radikális jobboldali Szabadságpártot a Zöldekre. A helyzet ugyan nehéz, de a kancellár környezetében úgy látják nincs ok a pánikra.

Szerintük a Kurz elleni vádak hígak, az hogy a vizsgálóbizottság előtt valótlanul nyilatkozott, magyarázható elfoglaltságával. Az, aki naponta 300 szöveges üzenetet küld a telefonjáról, könnyen elfelejtheti, hogy négy évvel korábban, kinek a kinevezéséről tudott vagy nem tudott – magyarázza egy tanácsadója arra utalva, hogy Kurz azt állította nem vett részt az állami befektetési alap vezetőjének kiválasztásában, pedig a szöveges dokumentumok szerint belefolyt az ügybe. A parlamenti vizsgálattal párhuzamos ügyészségi eljárást Kurz támogatói boszorkányüldözésnek tartják.

A számok jók

A számok a bizakodókat látják igazolni. A Néppárt támogatottságának csökkenése megállt. A tavalyi 42 százalékos csúcsról ugyan 35 százalékra csökkent, de a kormány belső felmérései szerint már legfeljebb csak néhány százalékponttal romlik majd tovább, ráadásul a nagy ellenfelek, a szociáldemokraták csak 22 százalékon állnak, a Szabadságpárt pedig 17 százalékon. Az utóbbi két pártot belső ellentétek feszítik, ezért aligha támaszthatnak kihívást a vezető kormánypárttal szemben.

Ami a koalíciós partnert, a Zöldeket illeti, még mindig a 2017-es rossz szereplésük okozta sebeiket nyalogatják. Ha a kormány összeomolna, és előrehozott választások lennének, akkor újra bizonytalan helyzetbe kerülnének, küzdhetnének a szavazatokért, ami jó eséllyel azzal a végeredménnyel járna, hogy kiesnének a kormányzásból, és helyükre újra a radikális jobboldal kerülne. Ezért jelezték, hogy várhatóan nem támogatják a kérdéses parlamenti bizottság további működését július után.

A jelenlegi helyzetben nem a kormány és az ellenzék áll egymással szemben, hanem Kurz Néppártja és a jog uralma – véli Stephanie Krisper, a liberális NEOS párt parlamenti képviselője, a vizsgálóbizottság egyik tagja. Szerint a kancellár hűbéri uralmat épít lerombolva Ausztria alkotmányos, jogállami intézményeit. Kurz környezte szerint ez a vád nem ingatja meg a regnáló hatalmat, és hamarosan visszatérhetnek a normális kormányzáshoz. A gond az, hogy miután a koronavírus-válság aláásta a korábbi reformtörekvéseket, a botránnyal járó politikai show-n kívül nincs más, amit az osztrákoknak kínálni tudnának.