Ausztria lett a román és bolgár schengeni álmok kerékkötője

Az Európai Unió belügyminiszterei várhatóan azért ültek össze, hogy döntsenek az elakadt jelöltségekről. Az új tagok schengeni csatlakozásáról és egyben a belső határellenőrzések eltörléséről ellenben egyhangú jóváhagyásra lett volna szükség - az pedig borítékolható volt, hogy  ebben nem lesz egység.

Az már régóta közismert, hogy az ellenzők táborában Ausztria a fő zászlóvivő. Bécs fő érve az, hogy a schengeni övezet már most sem képes megbirkózni a nyugat-balkáni irányból érkező migráció kezelésével. Az osztrák érvelés persze annyiban azért sántít, hogy Románia és Bulgária egyáltalán nem érintett az egyik fő bevándorlási útvonalon. 

Az Euronews idézi Karl Nehammer osztrák kancellárt, aki szerint idén már 75 000 nem regisztrált bevándorlót fogadtak be, ez pedig komoly biztonsági problémát jelent. Nehammer ötpontos tervet kért Schengen megerősítésére, és kérte, hogy a közös pályázatról szóló szavazást halasszák el jövő augusztusig.

Az osztrák aggályok kisebbségben vannak, hiszen a schengeni bővítést feltétel nélkül támogatja nemcsak az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament és a tagállamok túlnyomó többsége. Ugyanakkor egyhangú döntésre lett volna szükség, Ausztria nélkül pedig aligha álmodozhatnak a kelet-európai államok a szabad, ellenőrzés nélküli jövés-menésről. 

Érthető módon nem repestek az örömtől Romániában és Bulgáriában, hogy a két ország továbbra is a várólistán maradhat. 

- mondta szerdán Nicolae Ciucă román miniszterelnök. Aki valódi érvek nélküli akadékoskodásnak tartja Bécs hozzáállását. 

Hollandia már nem volt ennyire szőrszálhasogató, legalábbis Románia tekintetében. A bolgár csatlakozást viszont mereven ellenzik az ország "jogállami hiányosságai" és bizonytalan a belpolitikai helyzete miatt. 

Horvátország sínen van

Horvátország, a harmadik schengeni tagjelölt ellenben lényegesen jobban feküdt a döntéshozóknál: senki nem kíván akadályt gördíteni a felvételük elé, így déli szomszédunk felvétele gyakorlatilag már eldöntött kérdés.

– írta a Twitteren Horvátország brüsszeli állandó képviselete. A horvátok egyhangú támogatást kaptak, és 2023 januárjától csatlakoznak a schengeni övezethez.

Nem győzött a "józan ész és a nyitottság"

A tétovázás a bizottság szerint politikai jellegű volt, és aláásta azt azt a tényt, hogy

- mondta Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos újságíróknak a csütörtöki találkozó előtt. Szerinte Schengen kibővítése több és jobb ellenőrzést jelent, nem pedig kevesebbet. Hozzátette azt is: Horvátország, Bulgária és Románia technikailag készen áll arra, hogy csatlakozzon a schengeni térséghez.

Szkínász a döntés előtt még reményét fejezte ki, hogy a "józan ész és a nyitott gondolkodás fog érvényesülni" az uniós tanácsülésen, és a tagországok hozzájárulnak mindhárom ország schengeni csatlakozásához.

Az elmúlt néhány évben Franciaország, Németország, Svédország, Dánia, Finnország és Belgium voltak azok az országok, amelyek hevesen ellenezték a schengeni bővítést – mára viszont eljutottak oda, hogy nem rajtuk múlik majd a bővítés.

Románia és Bulgária - jóval megelőzve Horvátországot - 2011 óta szerepel a schengeni várólistán és a mostani döntés fényében, még jó ideig ott is maradnak.