Hans Niessl szerint amennyiben tovább növekszik a munkanélküliség, úgy időszakos és szektorális korlátozást kell bevezetni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, hogy a túl magas munkanélküliséggel küzdő ágazatokban kell alkalmazni a létszámstopot. Meglátása szerint a menekültstátussal rendelkezők is meg fognak jelenni a munkaerőpiacon. Niessl hozzátette: Magyarországon egy építőmunkás 400 eurót keres, Ausztriában viszont a háromszorosát.
Az Ö1 osztrák közszolgálati rádió által ismertetett javaslatcsomag a többi között azt tartalmazza, hogy a külföldi cégek Ausztriába küldött munkavállalói az osztrák szociális járulékot is fizessék, valamint csökkentsék a külföldi munkavállalók hozzátartozóinak támogatását, ha ők nem Ausztriában élnek. A tartomány kormánya azt is szorgalmazza, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott ágazatokból, például az építőiparból időszakosan kizárható legyen az uniós országból érkező külföldi munkaerő.
A burgenlandi koalíciós vezetés a tartományi parlament döntése értelmében fel fogja szólítani az osztrák szövetségi kormányt, hogy lépjen fel erre vonatkozó uniós szabályozás megalkotása érdekében. Az Ausztriában dolgozó külföldi munkaerő nagy része, 30 százalék az építőiparban dolgozik, 13 százalék az iparban helyezkedett el.
Alois Stöger osztrák szociális ügyi miniszter Niessl szektorális munkaerő-korlátozásra vonatkozó javaslatáról úgy nyilatkozott, hogy az európai joggal nem összeegyeztethető, ezt csak a nem uniós országokkal szemben tehetik meg. Azonban azzal egyetért, hogy azonos munkahelyen, azonos munkáért ugyanolyan bérezés jár.
Werner Faymann osztrák kancellár februárban ismertetett tervei szerint korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, továbbá időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket. Az Österreich című lap által korábban ismertetett tervek szerint a politikus a növekvő munkanélküliség miatt akarja megvitatni ezt a kérdést, egyúttal csökkentené az unió esetleges bővítésekor érkező kelet-európai munkavállalók számát is.