Bár a rendezvényt – a hozzá kapcsolódó európai mobilitási héttel együtt – 1998-ban rendezték meg először, már a 90-es években jöttek létre olyan mozgalmak, amelyek a motorizáció hátrányaira hívták fel a figyelmet. Elsőként hivatalosan Franciaországban tartották meg az eseményt, egy évvel később pedig Olaszország is csatlakozott. 2000-ben az Európai Unió 13 tagországa közös nyilatkozatban ismerte el a rendezvényt, amelyet 2001-ben az akkor még tagjelölt Magyarország is aláírt. Később Európán kívüli országok is csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Az autómentes nap célja, hogy felhívja a figyelmet a megnövekedett autóforgalom által okozott komoly negatív környezeti hatásokra, melyek a városban élve mindannyiunkat egyaránt érintenek, akár autózunk, akár nem. Emellett a rengeteg autó rontja a városképet is, nem beszélve a baleseti kockázatokról. Az embereknek felelősen kell megválasztaniuk a közlekedési módokat, és ha lehet kombinálni kell az autózást a gyaloglással, a kerékpározással és a közösségi közlekedéssel.
A programokhoz az önkormányzatok és a kormányok számos kezdeményezéssel csatlakoznak, ilyen többek között az ingyenes tömegközlekedés biztosítása, vagy olyan pályázatok életre hívása, mint a kerékpárosbarát település vagy munkahely.
2022 különleges év
2022 több szempontból is különleges év lesz. A koronavírus-járvány sok embert kényszerített rá arra, hogy a mobilitás újabb formáit próbálja ki, miközben a távmunka megváltoztatta az irodába járási szokásokat. Az olajárak egekbe szökése pedig rekord magasra lőtte az üzemanyagárakat – még ha ez Magyarországon az árstop miatt sokaknak nem is érezhető –, így sokan kényszerülhetnek arra, hogy letegyék az autójukat.
Mindez tökéletes alkalom arra, hogy az emberek átgondolják: az élet mely területein tudják csökkenteni a környezeti és egészségi ártalmakat. A közlekedés mellett az ingatlanok korszerűsítése is napirenden van, az áram drágulása miatt sokan gondolkoztak el napelem felszerelésén, hőszivattyú rendszerbe kötésén.
Ha az autó se füstöl, sofőr se tegye
A dohányosoknak is érdemes tájékozódniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségeiről. Ma már számos olyan füstmente technológia létezik, melyek használata nem jár égéssel sem füsttel. Ezzel nem csak saját magukat, de környezetüket is kevesebb károsanyagnak tehetik ki, hiszen ma már tudjuk, hogy nem a nikotin, hanem elsősorban az égés során keletkező füst és kátrány felelős jelentős mértékben a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ahogy az autómentes nap fő üzenete is az, hogy a kibocsátott káros anyagokat is úgy lehet a legjobban csökkenteni, ha nem égetünk üzemanyagot, úgy a lehető legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük a dohányzást. Aki már dohányzik, annak minél hamarabb abba kell hagynia, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökkenek a kockázatok. Ezért aki úgy dönt, hogy leszokik a dohányzásról, minden lehetséges módon támogatni szükséges.
Ugyanakkor sokan, bár tisztában vannak az egészségügyi kockázatokkal, nem teszik le a cigarettát. Hazánkban több mint 2 millió, a világon pedig több, mint 1 milliárd ember dohányzik, így nekik mindenképpen érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A füstmentes technológiák működése közben nem történik égés és nem keletkezik füst sem, így ezek használata a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár.
Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.
Fontos kiemelni, hogy e technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy addiktív, többek között megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Bár a füstmentes alternatívákkal akár 70-95 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kitettség, a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még további hosszútávú kutatások szükségesek.
Az idei év mindenképpen különleges és már csak a saját pénztárcánk érdekében is érdemes megragadni az alkalmat, hogy áttekintsük: min tudunk változtatni az életünkben. Az autómentes nap remek alkalom, hogy kipróbáljuk az alternatív közlekedési eszközöket, mint például a bicikli, (elektromos) roller, vagy a közösségi közlekedés, de a cél az, hogy ezeket az év többi napján is használjuk, csökkentve ezzel az ártalmakat. A dohányzás terén viszont kizárólag egyetlen helyes választás létezik: ha az év egy napján sem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.