2023. január 1-től az Euro 4-es és annál alacsonyabb besorolású dízelautók, valamint egyes 11 évnél idősebb járművek környezetvédelmi okokból nem közlekedhetnek a brüsszeli régióban. A belga fővárosban 2019 januárjától hoztak létre alacsony kibocsátási zónát (Low Emission Zone - LEZ), melyen belül fokozatosan megtiltják a legszennyezőbb, elsősorban dízelüzemelésű járművek közlekedését.

A Good Moove névre hallgató stratégia célja, hogy visszafogja a forgalmat Brüsszel városrészeiben úgy, hogy átirányítja az átmenő forgalmat  a nagyobb utakra. A stratégia megalkotói ettől remélik a légszennyezettség csökkenését, valamint azt, hogy élhetőbbé válnak az Európai Unió központjának egyes városrészei. A csaknem 10 négyzetkilométer alapterületű, nagyjából 110 ezer lakosú Schaarbeek egyike a Brüsszelt alkotó 19 közigazgatási egységnek, és a Politico szerint itt váltotta ki a legnagyobb ellenállást a reformterv. 

Szamárváros tüntet 

Schaarbeek, vagy ahogy a helyiek hívják "Szamárváros" lakosai a környezetvédelmi szempontokat alapul vevő újításokra tüntetésekkel válaszoltak, az utcára vonuló tömeg több épületet, utcatáblát is megrongált, végül a városháza elé ment, ahol tüzet is gyújtottak és tojással dobálták meg a tűzoltókat, tudósít a lap. A békésnek nem mondható demonstráció-sorozatnak köszönhetően az önkormányzat meghátrált és egyelőre jegeli az autóforgalom csökkentésére irányuló törekvéseit. A feszültség ennek ellenére tovább nő, sokan a vállalkozásaikat féltik a zömében török és marokkói bevándorlók lakta kerületben. 

A belső égésű motorral szerelt gépjárműveket drasztikusan szorítanák ki a városrészből, amit úgy érnének el, hogy a frekventált tereket, utcákat sétálóutcává alakítanák át, a trendeknek megfelelően virágládákkal, padokkal, faültetéssel. "Egy kicsit le kell nyugodnia mindenkinek, most hiába vinnénk véghez a projectet, csak rosszabbodna a helyzet" - mondta a mobilitásért felelős miniszter, Elke Van den Brandt a történtek kapcsán. A politikus hozzátette: ekkora ellenállásra azért nem számítottak. 

Egy pár zoom-meeting édes kevés

Françoise De Smedt, a baloldali PVDA-PTB csoportjának vezetője szerint ekkora volumenű reformnál nem elég online meetingeket tartani az elképzelésekről, személyes konzultációra lett volna szükség, a helyi közösségek széleskörű tájékoztatására arról, hogy gyökeresen meg akarják változtatni az életüket.

Mert hogy a helyiek, főleg akiknek élelmiszerüzleteik, boltjaik vannak a környéken ezt gondolják. "Egyszerűen nem hallják meg, amit mondunk, persze, hogy dühösek vagyunk" - mondja a Place du Pavillon tulajdonosa, miközben a bárpulton heverő petícióra mutat. Abdelmajid El Bali nehezményezi, hogy az autóforgalom korlátozása jelentősen rontja majd az üzletet. Véleményével nincs egyedül, a dokumentumot már többen aláírták. Egyetértenek: a vállalkozásuk végét is jelentheti a reform, amihez hasonlót már más benelux államban is bevezettek az évek során. Egyes hangok szerint a helyiek részéről tapasztalható feszültség mögött a külvárosi körzetekben koncentrálódó kisebbségek marginalizálódása, valamint a dzsentrifikáció is meghúzódik.

Hogy látják? 

Az Eurobarometer alapján az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65 százalék) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42 százalék), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32 százalék) aránya. Jelentős azok aránya is, akik úgy vélik, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19 százalék).