A járvány kitörése előtt a párizsi rue de Rivoli igen forgalmas, gyakran ködös utca volt, amelyen az autók, a buszok és a biciklik szorongtak egymás mellett a francia főváros történelmi emlékeinek árnyékában. Most, hogy a város vezetése a kijárási korlátozások feloldását tervezi, átalakítaná ezt a közlekedési folyosót egy kelet-nyugati bicikli-főútvonallá, ahonnan a taxik és a buszok kivételével kitiltják a személyautókat - kezdi az európai közlekedés várható átalakulásáról szóló körképét a Financial Times.
Európa más pontjain is hasonló kihívással kerültek számba a városok: hogyan engedjék vissza az embereket az utcáikra, tereikre és tömegközlekedési járműveikre úgy, hogy továbbra is legalább olyan biztonságban legyenek, mint a karantén alatt? Számos intézkedést fontolgatnak, kezdve attól, hogy kiszélesítik a járdákat egészen addig, hogy a parkolóhelyek egy részét visszaalakítják terekké és parkokká. Emellett úgy tűnik, jó ideig velünk marad az az előírás, hogy a tömegközlekedési járműveken mindenkinek maszkot kell hordania.
Taktikai urbanizáció
Ha a párizsi projekt megvalósul, akkor egyik eleme lesz annak a változásnak, amelyet - ahogy Anne Hidalgo, a francia főváros polgármestere nevezi - a "taktikai urbanizáció" keretében vezetnek be. Ez a kifejezés arra utal, hogy a városi környezetet hozzáigazítják a koronavírus-járvány körülményeihez. További terv, hogy a kávézóknak és a vendéglőknek megengedik, hogy a korábbinál nagyobb közterületet foglaljanak el nyílt felszolgálóhelyeikhez, illetve hogy lezárják az iskolák környékén lévő utcákat, amivel a gyerekeket hozó és vivő autókat elterelik a környékükről. A polgármester, aki régi pártolója a biciklizésnek meg akarja akadályozni, hogy a tömegtől félő emberek, akik munkába, iskolába indulnak, a közösségi közlekedés helyett autóba üljenek.
Ezért Párizs és a francia kormány összesen 20 millió eurót akar költeni a bringázás bátorítására, amiből 50 kilométer ideiglenes bicikliutat építenek a legfontosabb közlekedési útvonalak mentén. Az öreg bicajok felújításához darabonként 50 euróval járulhatnak hozzá és ingyenes tréninget fognak kínálni azoknak, akik félnek kétkerekű járműre ülni. A válság előtt Párizs az utazók 20 százalékáról 40 százalékára akarta emelni a biciklizők arányát - bíznak benne, hogy a járvány pozitív mellékhatásaként könnyebben érhetik el ezt a célt.
Más az ázsiai és az európai válasz
Európában más városok is hasonló terveket dédelgetnek. Milánóban 35 kilométernyi új bicikliút épül, Brüsszelben 40 kilométer. A tömegközlekedés tehermentesítése érdekében arra kérik a munkaadókat, hogy minél több home office-lehetőséget biztosítsanak alkalmazottaiknak. Párizsban vonalakat és köröket festettek fel a megállókban, hogy jelezzék, hol kellene állniuk az utazóknak, hogy kellő távolságban legyenek egymástól. A közlekedési vállalatokat viszonyt aggasztja, hogy az utazók számának csökkenése miatt anyagi gondjaik támadhatnak. Szerintük elég a maszk viselésének kötelezővé tétele.
Ezt a logikát követik sok ázsiai országban, ahol nem követelik meg a szociális távolságtartást, csak a maszkviselést. Ebben segít, hogy ott sokkal megszokottabb a maszk hordása, mint Európában. Az öreg kontinensen egyébként Franciaország mellett Olaszországban írták elő a maszk viselését a tömegközlekedési járműveken, Spanyolországban pedig a kormány erősen ajánlja ezt az embereknek. Németországban régiónként eltérőek a szabályok, Berlinben kötelezővé tették a maszk hordását a közösségi közlekedésben.