A líbiai polgárháborús konfliktussal magyarázzák a Financial Timesnak (FT) nyilatkozó szakértők a kőolaj árának hét végi ugrásszerű növekedését, ami rátett egy lapáttal az év eleje óta tartó hegymenetre. A Brent jegyzése - amely április első napjaiban egyszer már átlépte a 70 dollár/hordós szintet, majd hétfőn 70,69 -re drágult - 30 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az észak-amerikai WTI 0,6 százalékos emelkedéssel indítva a hetet 63,49 dollár/hordóig drágult.
Halifa Haftár tábornagy csapatai, amelyek ellenőrzésük alatt tartják az ország keleti részét offenzívát indítottak az ENSZ támogatását élvező kormány ellen. A harcok a hét végén elérték a főváros, Tripoli külső kerületeit is. Ezzel kiéleződött a polgárháború az országban - az Egyesült Államok bejelentette, hogy kivonja erőit a még mélyebb káoszba süllyedő országból.
Erőre erő
Fájez esz-Szarrádzs, miniszterelnök határozott választ ígért a támadásra, katonai szóvivője már vasárnap bejelentette, hogy ellenoffenzívát indítottak. A fővárost különböző helyi és a közelben állomásozó milíciák védik, amelyek nem kevésbé harcedzettek, mint a támadó Líbiai Nemzeti Hadsereg. Az utóbbi azt állítja, hogy elfoglalta a tripoli nemzetközi repülőtér környékét - ezt a hírt a kormányerők tagadják.
Líbiában gyakorlatilag 2011, a Kadhafi-rezsim megdöntése óta kaotikus állapotok uralkodnak, Az elmúlt öt évben az ország két részre szakadt: nyugaton az ENSZ támogatását élvező kormány regnál, míg keleten Haftár hadserege az úr. A tábornok egy délen indított előrenyomulás után jutott el Tripoliig, ez kevés harccal járt, annál több szövetséget kötöttek helyei törzsekkel és katonai alakulatokkal.
Kardcsörtetés
A harci helyzet miatt kérdésessé válhat annak az ENSZ-konferenciának a megrendezése, amelynek célja a megosztottság felszámolása és általános választások kiírása lenne. Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai megbízottja még nem adata fel a reményt, hogy meg tudják tartani a konferenciát.
Szakértők szerint Haftár éppen azért nyomult előre, mert nyomást akar gyakorolni a döntéshozókra annak érdekében, hogy megkapja az ország katonai vezetőjének státusát. Ugyanakkor a megosztott milíciák képesek voltak összefogni, így nagyobb ellenállást tanúsítanak a vártnál. Ezzel együtt lehet, hogy elkéstek.
Az olaj áremelkedése úgy kerül a képbe, hogy bár egyelőre a harcok a nagy líbiai olajmezőktől távol folynak, semmi garancia arra, hogy a konfliktus éleződése nyomán ne terjednek ki az egész országra - idézi az FT az ANZ bank elemzőit.
Egyéb okok
Az olajpiaci idegesség hátterében persze egyéb okok is vannak - emlékeztetett a CNBC. Ezek egyike szintén friss: a hónap elején megjelent friss amerikai munkaerő-piaci adatok az USA gazdaságának viszonylag jó állapotáról tanúskodtak, ami erősítheti az olajkeresletet. Emellett hatnak az ismert tényezők: az OPEC és Oroszország megegyezése az olajkitermelés korlátozásáról, az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások kedvezőnek látszó alakulása, illetve az Irán és Venezuela elleni amerikai szankciók.
Az FGE energiaipari tanácsadó cég szerint mindezek nyomán a felhalmozott tartalékok eltűntek a piacról, aminek eredményeként az olajár felmehet akár hordónként 75 dollárra vagy e fölé is.
Fordulatot az év második felében az hozhat néhány változás. Az egyik, hogy Oroszország vonakodik meghosszabbítani a kitermelés korlátozását, miután július 1-jével lejár az erről szóló jelenlegi megállapodás. A másik a folyamatosan emelkedő amerikai olajkínálat: a kitermelés napi 12,2 millió hordóra ment fel márciusban, az export pedig átlépte a hárommilliós határt. Egy új olajvezeték működésbe lépésétől a kivitel további 500-600 ezer hordós bővülését várják. Végül az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások negatív fordulatot vehetnek és a világgazdaság akár recesszióba is süllyedhet.