Bershidsky szerint a 33 éves Mark Zuckerberg Facebook-vezértől a 90 éves Nobel-díjas közgazdász Vernon Smithig egyre többen állnak be az univerzális alapjövedelem mögé, amely Bershidsky szerint az amerikai politika fősodrába is be fog kerülni hamarosan. A Bloomberg szakszerzője azonban úgy véli, az amerikaiaknak az alapjövedelem egy veszélyes fajtáját próbálják eladni, ami inkább hasonlít egy erőforrás bérléséhez, mint egy társadalmi konszenzus eredményéhez.

Adóemelés helyett

Példaként Smith egyik írását említi, amely nemrég a The Wall Street Journalban jelent meg és amelyben arra szólította fel Donald Trump elnököt, hogy privatizálja az állami autópályarendszert egy olyan alap felállítása érdekében, amelyből finanszírozni lehetne az amerikaiak alapjövedelmét, hasonló módon, mint ahogy azt az Alaszka Álladó Alap teszi, amely az állam olajbevételeiből minden alaszkainak részesedést fizet.

Zuckerberg is nagy rajongója ennek az osztalékrendszernek - ami Bershidsky szerint nem fizet eleget ahhoz, hogy igazi alapjövedelemnek feleljen meg, így nem is tekinthető az alapjövedelem elképzeléseinek alapjának. Az alapjövedelemnek ezt a fajtája Bershidsky szerint azért tetszik neki, mert egyrészt adóemelés helyett inkább természetes erőforrásokból finanszírozott, másrészt pedig inkább a kisebb állam konzervatív megközelítését követi, mint a progresszív nagyobb biztonsági háló elvét.

Ehhez az elképzeléshez kapcsolódik egyebek mellett az az elképzelés is, amiről a Finanacial Timesban John Thornhill írt, miszerint a Facebook és feltehetőleg a Google, illetve az olyan vállalatok, amelyek a felhasználók személyes adatainak hirdetőknek történő eladásából termelnek bevételt, létrehozna egy alapot, amelyből az alapjövedelem rendszerét finanszíroznák, hogy valamennyi pénzt visszajuttassanak a felhasználóknak az eladott adataikból származó bevételből.

Nem kell félni

A Szilícium-völgy iparmágnásainak az az elképzelése, hogy a technológia fejlődése által előidézett munkanélküliségre adott válaszként a fizikai infrastruktúra átalakításával összekötve a "bérletet" az egyre bővülő digitális infrastruktúra után szednék be, nagyon impresszív, de a Bloomberg szakszerzője szerint ezek az ötletek egy ördögi kör kialakulását is magukban rejtik. Jó okunk lehet kételkedni egy olyan politikai kompromisszumban, amely szerint az állampolgárok azért kapnak alapjövedelmet, hogy abból azért az infrastruktúráért fizessenek, amelyeknek a profitja utána visszakerül abba a kosárba, amelyből az alapjövedelmet finanszírozzák - idézi Evgeny Morozovot, a technológia társadalmi hatásainak kutatóját Bershidsky.

Vagyis a Szilícium-völgy által támogatott UBI egy olyan elképzelés, ahol az emberek főleg mint fogyasztók jelennek meg és nem munkások. A véleményük szerint ez a jövő elkerülhetetlen, de nem kell félni, mert a gépek tulajdonosai majd a gondoskodnak rólunk - mutat rá a Bloomberg szakírója.

"Ahogy nő a termelékenység az automatizációval, úgy kellene az alapjövedelemnek is emelkednie, mint egyfajta jóléti osztaléknak" - idézi Bershidsky Scott Santenst, ennek az iskolának az egyik legfontosabb ideológusát.

Lenne egyszerűbb megoldás

Ez azonban az Európában megjelenő alapjövedelmi elképzelésekhez - főleg a finn vagy a holland példához - képest egy teljesen más megközelítés. Az európai elképzelések szerint az alapjövedelmet valamilyen adóból finanszíroznák, és a társadalmi konszenzus szerint a társadalom minden tagjának alapszükségleteit lenne hivatott fedezni. Ráadásul az európai ötletek azt sem próbálják elfogadtatni az emberekkel, hogy a munkájukra nincs többé szükség.

Bershidsky úgy véli, az elosztó jellegű alapjövedelem sokkal humánusabb, mint a bérlet jellegű kifizetés, miután előbbinek sokkal több köze van az egyenlőtlenség eltörléséhez, mint elfogadtatni az emberekkel a géptulajdonos elit dominanciáját. Továbbá az embereknek nem kell elfogadnia egy olyan jövőt, amelyben egy vállalatok kis csoportjából álló tömörülés - mint az oligopolisztikus csoportnak tekinthető tech vállalatok - kontrollálja a javakhoz való hozzáférést, amelyet ők előrelépésnek neveznek.

Bershidsky szerint sokkal egyszerűbb lenne az alapjövedelem rendszerének finanszírozása, ha az amerikai nagy techcégek adóelkerülési gyakorlatainak véget vetnének és biztosítanák, hogy ők is úgy adóznak, mint mindenki más.