Az EU állam- és kormányfői várhatóan blokkolni fogják az Ukrajnának nyújtandó további hitel folyósítását annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint a kijevi kormánynak 15 milliárd dollár gyorssegélyre lenne szüksége a túléléshez - jelentette a Financial Times (FT). Az IMF nemrégiben tette közzé ezzel kapcsolatos jelentését, mire az ukrán vezetés az európai kormányokhoz fordult támogatásért.

Az alternatíva az államcsőd. További források nélkül majdnem lehetetlen betömni a pénzügyi lyukat a kormány gazdálkodásán, nem tudjuk folytatni a reformokat és elkerülni a fizetésképtelenséget - idézte az FT Valery Chalyt, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettesét. Kijevnek a jövő hónap végére meg kell szereznie a hiányzó forrást, mert enélkül az IMF sem utalja át az év elején elfogadott, 17 milliárd dolláros ukrán hitele következő részletét.

Ketyeg az államcsőd

A kijevi jegybank havonta hárommilliárd dollárt költ a devizatartalékaiból a hrivnya védelmére, aminek az lehet a vége, hogy kifogynak a pénzből, s ezért vagy brutálisan meg kell vágni a költségvetési kiadásokat, vagy át kell ütemezni az államadósság törlesztését.

Mindez nem hatja meg az európai vezetőket. Berlini, brüsszeli és még varsói tisztviselők is arról beszéltek az FT-nek, hogy Ukrajna csak akkor kaphat uniós hitelt, ha egyértelmű előrehaladást ér el a gazdasági reformok terén. Az ügy napirendre kerül az Európai Tanács csütörtöki ülésén, ám az ügyhöz közel álló diplomaták szerint nem várhatók döntések az ügyben. Az uniós fővárosokba szétküldött határozattervezet szerint az EU - együtt más donorokkal és összhangban az IMF feltételrendszerével - kész támogatni az ukrán reformfolyamatot. Ehhez persze látni kellene az előrelépéseket az utóbbiban.

A lengyel kormány, Ukrajna legerősebb európai szövetségese szerdán jelentette be, hogy ötmillió euró élelmiszersegélyt és egyéb téli támogatást juttat szomszédjának, ám a háttérbeszélgetéseken lengyel diplomaták világossá teszik, hogy Varsó osztja az EU álláspontját. A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei ugyanezt erősítették meg e heti kijevi tárgyalásaikon Petro Porosenko államfőnek. Az elnök válaszul konkrét reformütemtervet ígért - mondta az FT-nek egy informátor, aki jelen volt a megbeszélésen.

Keresik a pénzt

Eközben a miniszterelnök Arszenyij Jacenyuk megesküdött rá, hogy lecsapnak az ukrán oligarchákra és az új adórendszer bevezetésével bezárják azokat a lyukakat, amelyeket ciprusi és más offshore befektetési lehetőségek kínálnak az adófizetés elkerülésére. Ezek a lépések részei a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó 2015-ös költségvetésnek.

További lehetőséget vet fel a patthelyzet megoldására Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai ügyekkel foglalkozó elemzője. Számos lehetőség van a költségek megosztására - fejtegeti. Ukrajna finanszírozása olyan erős geopolitikai kényszer, hogy az IMF meg fogja tenni a tőle telhetőt, ám a gyenge reformok miatt nem tudja állni az egész számlát. Ezért szükség lesz a magántőke hozzájárulására is.

Ezzel arra célozhatott, hogy a Valutaalap szabályai szerint az IMF elvileg csak akkor folyósíthatja hiteleit, ha a támogatott kormány legalább kiadásai 12 havi finanszírozására elegendő tartalékkal rendelkezik. Ukrajna esetén ez az állapot csak 15 milliárd dollárnyi rendkívüli bevétellel érhető el. Ha ez nem folyik be Kijev kasszájába január végéig, az IMF igazgatótanácsának következő üléséig, akkor a Valutaalap nem tudja folyósítani a 17 milliárdos kölcsön következő részletét.

Mint a német egyesítés

A német kormány úgy látja, hogy Ukrajna talpra állításának költségeit főként az IMF-nek és az EU-nak kell állnia. Európai tisztviselők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha az USA és más országok jelzik készségüket Kijev további finanszírozására, azzal nyomást gyakorolnának az európai államokra, hogy ők is álljanak be a sorba.

Ukrajna finanszírozása olyan, mint amikor Nyugat-Németország felvállalta a volt szocialista Kelet-Németország integrálásának költségeit - fejtegeti egy európai diplomata. A különbség az, hogy Ukrajna jóval nagyobb falat, mint amekkora Kelet-Németország volt. Érdekes kérdés, hogy ki fogja végül állni a számlát.

Szorítanak a satun

A hét végi uniós csúcs meg fogja szigorítani a Krímet érintő európai szankciókat - jelentette a Reuters. A félszigetet tavasszal csatolta el egyoldalú lépéssel Ukrajnától Oroszország. Az eddigi befektetési és importtilalmat kiegészítik azzal, hogy európai polgárok nem vásárolhatnak vagy finanszírozhatnak cégeket a Krímben. Az új szabályok az termékek és a technológiák kereskedését is betiltja a távközlési ágazattól a közlekedésen át az energiaszektorig a gazdaság minden jelentős ágában. A korlátozások megerősítésével az EU jelzi, hogy a kritikus oroszországi pénzügyi helyzet ellenére sem enyhít a szankciópolitikán, amíg Moszkva meg nem szünteti a délkelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista milíciák támogatását.