Az Orbán-kormány keleti nyitás politikájának egyik fontos országában, Azerbajdzsánban 20 százalékos különadót vetettek ki minden olyan tranzakcióra, amelyben külföldi devizát visznek ki az országból - jelentette a bne IntelliNews régiós hírportál. A megszorítás sokkal súlyosabb is lehetett volna.

A kormány mérlegelte, hogy teljesen betiltja a valutakivitelt, ám végül úgy döntött, hogy beéri a büntetőadóval - derül ki Elman Rustamov, az azeri központi bank elnökének szavaiból. A 20 százalékos adót meg kell fizetni a külföldi közvetlen befektetések, ingatlanügyletek és számlanyitások után. Kiskapuként az oktatási és az egészségügyi kiadások mentességet élveznek.

Kapcsolódó

Övön aluli ütés

Az új közteher nem csupán azoknak a helyieknek okoz gondot, akik a bizonytalan azeri bankokból kivinnék a pénzüket, hanem sújtja az ország olaj- és gáziparában dolgozó több ezer külföldi vendégmunkást is, továbbá azokat a külföldi cégeket, amelyek kivinnék profitjuk egy részét.

A sok devizaadóst hitelező azeri bankok állami kézben vannak, következésképpen bedőlésük esetén a kormánynak kellene friss tőkét pumpálni beléjük. A költséget 250 millió manatra (142,9 millió euró) becsülik. Ezt azt követően kellene kicsengetni, hogy 2015-ben hárommilliárd manatból (1,7 milliárd euró) tőkésítették fel az ország legnagyobb pénzintézetét, az International Bank of Azerbaijant.

Brutális munkanélküliség

A bakui parlament eközben megkezdte a 2016-os költségvetés újratárgyalását. A büdzsét eredetileg 50 dollár/hordós olajár alapján keletkező bevételekhez igazították, amit most hozzá kell igazítani 25-30 dolláros szinthez - derült ki Zijad Samadzade parlamenti képviselő szavaiból. A költségcsökkentés mellett új finanszírozási forrásokat is keresnek.

Ezek közé tartozik a privatizáció, amely érintheti a gázszolgáltatókat, illetve az Azerbaijan Airlines nemzeti légitársaságot. A szakértők azonban attól tartanak, hogy a magánosítás a munkanélküliség megugrásához vezethet az országban, amelynek 9,5 millió lakosából csak 1,5 milliónak van stabil állása. (A hivatalos munkanélküliségi ráta 5 százalék.)

Kiirthatatlan korrupció

A kormány 150 olyan projektet ígér a következő másfél évre, amely 15 ezer új munkahelyet teremthet a mezőgazdaságtól a feldolgozóiparig sok területen. A szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy a rezsim képes lesz visszaszorítani a korrupciót, és ésszerűen elosztani a gazdasági fejlesztéseket a régiók között.

Pedig valamit ki kellene találni az államcsőd elkerülésére. Az olaj árzuhanása nyomán a jegybank kétségbeesett kísérletet tett az petrovalutának számító - s ezért a fekete arany árával arányosan gyengülő - manat árfolyamának megvédésére. Miután 2015-ben elköltöttek erre nyolcmilliárd dollárt, december 21-én az árfolyam lebegtetése mellett döntöttek. Ez a nemzeti valuta 50 százalékos leértékelődéséhez és az infláció elszabadulásához vezetett.

Mi lesz a jóléttel?

A nép sorsának rosszabbra fordulása január közepén tiltakozásokhoz vezetett. A rendőrség vízágyúkkal, gumilövedékekkel és 60 ember letartóztatásával vetett véget a megmozdulásoknak. Emellett a kormány béremelésekről döntött a védelmi és belügyi tárcánál, továbbá növelik a háborús veteránok és a nyugdíjasok juttatását.

Sokan felvetik, hogy hozzá kellene nyúlni az olajbevételekből gründolt állami vagyonalap, a Sofaz forrásaihoz, ám ezek tartós befektetésekben pihennek. Egyebek mellett japán, olasz, dél-koreai, francia és brit ingatlanüzletekben, illetve például az orosz VTB Bank részvényeiben. Emellett a Sofaz csak a múlt héten 594 millió dollár veszteséget szenvedett el devizapiaci ügyleteken.

A devizabevételek növelését szolgáló intézkedés lehet, hogy eltörlik a török és az uniós állampolgárok vízumkötelezettségét, remélve, hogy ez felpörgeti a turistaforgalmat. Jelenleg az oroszok, a grúzok és néhány közép-ázsiai ország polgárai utazhatnak be vízum nélkül Azerbajdzsánba. A töröknek elegendő a határra érkezésükkor megszerezni a belépési engedélyt.