Argentína-"keselyű alapok": 1-1 - ezzel a megállapítással vezeti fel a Financial Times azt a cikkét, amelyben beszámol a teljes befektetésüket visszakövetelő hedge fundok és a 2001-es államcsőd után hitelezői többségével jelentős adósságcsökkentésről megállapodó Argentína meccsének legújabb fejleményéről. A másodfokon eljáró amerikai bíróság ugyanis felfüggesztette Thomas Griesa New York-i bíró döntését, amely szerint a latin-amerikai országnak december 15-éig ki kellett volna fizetnie az ellenálló befektetők 1,3 milliárd dolláros követelését.

Mivel ezen a napon az adósságuk lefaragását elfogadó "kötvénycserés" befektetőknek is át kell utalni új hitelük következő törlesztőrészletét, Buenos Aires az előtt a dilemma előtt állt, hogy vagy mindkettőt teljesíti, vagy egyiket sem. Azt nem tehette meg, hogy figyelmen kívül hagyva a bírói döntést csak azt a tartozását törleszti, amelyet elismer. Mivel az argentinok az ellenálló hitelezőket "keselyű alapoknak" tartják, a kormány nem fizetett volna, ami újabb államcsődhöz vezetett volna.

Ti is kaphattok egy dollár helyett 30 centet

A bíróság február 27-éig vizsgálja az argentin állam fellebbezését Griesa döntése ellen, addig a kormány megpróbálhat mégis megegyezni a "keselyű alapokkal". Az elmúlt napokban tettek célzásokat arra, hogy újranyithaják a többi hitelezővel 2010-ben kötött kötvénycsere-szerződést. Ebben a hitelezők elfogadták, hogy minden egyes dollárjuk helyett 30 centet kapnak, illetve hogy Argentína 2038-ig törleszt. Csérbe Buenos Aires garantálta, hogy GDP ehhez szükséges részét minden körülmények között a befektetők kielégítésére fordítja.

A politikai ellenzék ellenzi a korábbi megegyezés újranyitását, mivel a GDP-hez kötött "jótállás" miatt ez azt jelentené, hogy az ország vagyonának újabb részét "zálogosítanák el". Emellett erősen kérdéses, hogy a hedge fundok, amelyek elutasították a 2005-ös és a 2010-es adósságátrendezést is, miért mennének bele most egy alkuba ugyanazokat a feltételeket.

Katasztrófa-forgatókönyvek

A másodfokú bíróság a fellebbviteli eljárás február végi lezárása után dönt az ellenálló hitelezők követeléséről. Ha helyben hagyja Griesa álláspontját, akkor újra előállhat az a csődveszély, amely az elmúlt napokban idegesítette a piacokat. Ezt erősíti, hogy Argentínának márciusban újabb törlesztőrészletet kell utalnia a kötvénycserés befektetőknek, azaz újra előállhat az a helyzet, hogy vagy mindkét kötelezettségét teljesíti, vagy egyiket sem. Az ügyet elhúzhatja, hogy a Buenos Aires-i kormány és az alkut elfogadó hitelezők erre az esete további fellebbezéseket terveznek.

Születhet azonban olyan ítélet is, amely kimondja, hogy a "keselyű alapok" követeléseinek kielégítése nem veszélyeztetheti a kötvénycserét elfogadó befektetőknek járó pénz törlesztését, azaz a kettőt el lehet választani egymástól. Ebben az esetben előállhat az a helyzet, hogy a bíróság ugyan igazat ad az ellenálló hitelezőknek, ám azok mégsem jutnak a pénzükhöz, mert Argentína - amely korábban nem egyszer figyelmen kívül hagyott bírósági határozatokat - csak a többieknek törleszt. Végül is akármennyire keselyűk is a szívózó befektetők, nincsenek hadihajóik, amelyeket Argentína ellen vezényelhetnek pénzük behajtására.

Kinyithatják a kiskaput

Argentína a korábbi hitelátütemezési szerződések értelmében jelenleg akkor sem ajánlhat jobb feltételeket a 2005-ben és 2010-ben elfogadott kondícióknál, ha úgy döntene, hogy megpróbál egyezségre jutni a "keselyű alapokkal". Ez a kikötés azonban csak 2014. december 31-éig köti meg a kormány kezét. Ezt követően lehetősége van jobb ajánlatot tenni jelenlegi ellenfeleinek, a kötvénycserét elfogadó befektetők nem perelhetnék be ezért.

Egyelőre mindenki kapott egy kis gondolkodási időt, igaz, a február végi határidő elronthatja egyesek nyaralását a déli féltekén lévő Argentínában, ahol az évnek ebben az időszakában érkezik el nyári szabadságok ideje. Csak annyi biztos, hogy ez a meccs még messze nincs lejátszva. A kormányt az is idegesítheti, hogy ha a "keselyű alapok" jogerősen célt érnek, akkor a precedensre hivatkozva a befektetők újabb csoportja próbálhat a nyomukba lépni, amelyek legalább további 11 milliárd dollárt követelhetnek a jobb sorsra érdemes latin-amerikai országtól - emlékeztetett a BBC.