Ezzel párhuzamosan a bizottság azt ígérte, hogy ezentúl napi rendszerességgel közzéteszi majd az adatokat arról, hogy a tagállamok milyen vállalásokat tettek és mi valósult meg belőlük az úgynevezett Európai Migrációs Menetrend keretében, melyet májusban tett közzé a brüsszeli testület. A bizottság emlékeztetett, hogy szeptemberben azokat az intézkedéseket is meghatározta, melyeket elsőbbséggel, lehetőleg fél éven belül meg kellene hozni, s hogy ezt az Európai Tanács is támogatásáról biztosította.

Közzétette a bizottság, hogy szeptember 23. óta a tagállamok mennyi pénzt ígértek az afrikai és szíriai különalapba, illetve mennyit ajánlottak fel humanitárius segítségként a Világélelmezési Programnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és egyéb segély formájában. A táblázatból az derül ki, hogy az elvárt 5,6 milliárd euróból egyelőre a brüsszeli büdzsé áll 2,8 milliárd eurót, a tagállamok 515 millió eurót ajánlottak fel, és hiányzik még csaknem 2,3 milliárd euró felajánlás. A tagállamok felajánlásai változóak, Magyarország például egymillió euró humanitárius segély felajánlásával szerepel a táblázatban. A legtöbb pénzt, mind 100-100 millió eurót meghaladó összeget, a britek, a németek és a franciák ígérték.

A brüsszeli testület a menekültek elosztásának friss adatait is közzétette. Ebből az derül ki, hogy a két év alatt Görögországból, Olaszországból és az unión kívüli menekülttáborokból át-, illetve betelepítendő 160 ezer menekültből eddig mindösszesen 86-ot sikerült áthelyezni Finnországba és Svédországba. Amúgy összesen a tagállamok fele alakított ki már a menekültek számára fogadóhelyeket, egészen pontosan 1375-öt.

Az adatsorból az is kiderül, melyik tagállam hány szakembert ajánlott fel az uniós menekültügy, valamint a határrendészeti ügynökségnek. A számok azt mutatják, hogy Magyarország egy menekültügyi és négy határrendészeti munkatársat bocsátott az uniós hatóságok rendelkezésére.

A bizottság arról is tett közzé adatokat, hogy hány olyan embert küldtek vissza a tagállamok szeptember óta, aki nem jogosult menekültstátusra. Görögországban az ilyen migránsok száma kereken nulla, Olaszország pedig októberben 153 embert küldött vissza Egyiptomba és Tunéziába. A Frontexen keresztül több tagállam együtmműködve 569 embert küldött vissza hazájába. Magyarország az elmúlt két hónapban 45 embert küldött vissza Koszovóba és egyet Nigériába.

A brüsszeli testület arról is közzétette a részletes adatokat, hogy melyik uniós tagállam milyen segítséget ajánlott fel az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Szerbiának, Szlovéniának és Horvátországnak. Ebben a táblázatban az látszik, hogy Magyarország 50 ezer védőmaszkot ajánlott fel Szerbiának, Szlovénia számára 1500 védőruhát, 78 téliesített sátrat, valamint 6000 eldobható légzőmaszkot ajánlott fel. A három ország segítségkérésére egyébként eddig összesen nyolc uniós tagállam tett felajánlást.

A bizottság a vasárnapi, nyugat-balkáni migrációval foglalkozó minicsúcson elfogadott döntések megvalósításáról is közölt adatokat. Brüsszel tudatta, hogy a migrációs útvonal mentén az év végéig létrehozandó 50 ezer menedékhelyből eddig 12 ezerre érkezett felajánlás; Ausztria 5000, Szerbia 3000, Horvátország és Szlovénia 2-2000 férőhelyet tud azonnal létrehozni. A Szlovéniába küldendő 400 uniós határrendészeti szakemberből 183 van már meg.

A Frontex a csütörtökön tartott első videokonferencián arról számolt be, hogy levelet küldött Magyarországnak, Bulgáriának, Görögországnak és Horvátországnak, hogy megérdeklődje, hogyan kívánják ezek az országok teljesíteni hozzájárulásukat a Földközi-tenger keleti részén működő Poszeidón-akció megerősítéséhez, valamint a bolgár-török és a szerb-horvát határ ellenőrzéséhez, és a görögországi menekültregisztrációhoz.