Rontott a világgazdaság növekedési kilátásán a Világbank az USA-ban az év eleji extrém időjárás hatása, az év eleji pénzpiaci turbulenciák, és az ukrán válság  miatt: 2014-re adott januári 3,2 százalékos előrejelzését 2,8 százalékos növekedési ütemre rontotta legfrissebb, Globális gazdasági kilátások (GEP) című jelentésében. Az év eleji gyengélkedés ellenére viszont a Világbank szerint ismét lendületet kap a gazdaság, így a világgazdaság 2015-ben 3,4, 2016-ban pedig (a korábbi előrejelzéssel nagyjából megegyező ütemben) 3,5 százalékkal bővülhet.

A fellendülés jórészt a magas jövedelmű gazdaságoktól jöhet - főleg az USA-tól és az eurózónától - a fiskális konszolidáció gazdaságot visszafogó hatásának enyhülése, a javuló munkaerő-piaci kondíciók és a belső kereslet élénkülésének köszönhetően. A globális gazdasági fellendülés felét a magas jövedelmű országok adhatják, szemben a tavalyi 40 százalékos aránnyal. Mindezek eredményeképp a Világbank azzal számol, hogy a tavalyi 1,3 százalékos ütem az idén 1,9, jövőre 2,4, míg 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az eurózóna gazdasága idén 1,1, jövőre 1,8, 2016-ben 1,9, míg az USA idén - a korábbi előrejelzésben szereplő 2,8 százalék helyett - 2,1 százalékkal növekedhet, de 2015-16-ban már elérheti a 3 százalékos ütemet.

A fejlett gazdaságok élénkülése a Világbank szerint a feltörekvőknek is fontos lendületet adhat. A fejlett gazdaságok várhatóan további 6,3 ezer milliárd dolláros globális keresletet jelenthetnek a következő három évben, ami jelentősen meghaladja az elmúlt három évbeli hozzájárulásukat, de jelentősen meghaladja a feltörekvő gazdaságok várható hozzájárulását is. A Világbank elemzése arra mutat rá, hogy a magas jövedelmű országok felől érkező importkereslet a tavalyi 1,9 százalékról idén 4,2, 2016-ban pedig 5 százalékra nőhet, a feltörekvő országok exportja pedig a tavalyi 3,7 százalékról 2016-ban 6,6 százalékra bővülhet.

A feltörekvők is lassabbak lesznek

A Világbank a legfrissebb jelentésében rontott a feltörekvő országok növekedési kilátásain is, a januári 5,3 százalékos becsléséhez képest most már mindössze 4,8 százalékos bővülést vár erre az évre, míg 2015-ben 5,4, 2016-ban 5,5 százalékra erősödhet a gazdasági növekedés. A jelentés szerint a feltörekvő országok öt százalék alatti növekedéséhez az USA-ban látott extrém időjárástól az ukrán válságon, a kínai gazdaság egyensúlytalanságainak kezelésén, több közepes jövedelmű országban tapasztalt politikai viszályon át a strukturális reformok lassú végrehajtásáig vagy a kapacitás korlátozottságáig mind hozzájárulnak.

Kínában a Világbank idén 7,6 százalékos növekedéssel számol, de ez a gazdaság kiegyensúlyozásának sikerességétől is függ. Amennyiben ezek az erőfeszítések "kemény landolással" végződnek, annak jelentős tovagyűrűző hatása lehet Kelet-Ázsiában és a nyersanyag-exportőr országokban.

Ukrajnának lesz hatása

Az európai- és közép-ázsiai régió növekedése 2014 első negyedévében - a pénzügyi turbulenciák és az ukrán helyzet miatti feszültségek ellenére - enyhe növekedési pályán maradt, de a Világbank szerint régióra hatással lesz az ukrán konfliktus is. Az ipari termelés főleg az eurózóna felé irányuló export növekedése miatt bővült; Közép-Ázsiában a vártnál lényegesen lassabb orosz növekedés, a fém- és nyersanyagárak csökkenése, valamint a hazai kapacitások korlátai fogták vissza a gazdaságot.

A térségben az EU és Oroszország közötti feszültség jelenti a legfőbb kockázatot a Világbank szerint. Bár a jelentés alapfeltételezése szerint az ukrán feszültség nem eszkalálódik tovább idén, de ha mégis, akkor mélyen megrázhatja a globális bizalmat, amely a vállalatokat és háztartásokat a kiadásaik visszafogására késztetheti, így ez 1 százalékponttal mérsékelheti a növekedést a régió alacsony- és közepes jövedelmű országai körében. E térségben a Világbank a most kiadott elemzésében arra számít, hogy a 2013-as 3,6 százalékos szintről idén várhatóan 2,4, majd jövőre 3,7, 2016-ban 4 százalékra gyorsul a GDP. Oroszország gazdasága idén egy igen szerény, 0,5 százalékos bővülést mutathat, ami 2015-ben 1,5, 2016-ban 2,2 százalékra gyorsulhat.

Az európai, közép-ázsiai régióra leselkedő kockázatok között a Világbank a következőket emeli ki:

  • növekvő feszültség az EU és Oroszország között
  • a magasabb globális alapkamatokhoz való rendezetlen alkalmazkodás várt vagy tényleges monetáris szigorítás vagy növekvő kockázatkerülés miatt
  • a biztató számok ellenére továbbra is jelentős kockázatot jelent a Közép- és Kelet-Európában a fellendülés fenntarthatósága
  • a nyersanyagárak, és az Oroszország felől érkező átutalások mérséklődése különösen a FÁK országok számára jelentenek nagy kockázatot


A közép- és kelet-európai országok gazdaságai az erősödő eurózónás importkeresletből profitálhatnak. A térség GDP-je idén elérheti a 2,5 százalékot, jövőre pedig 2,8, 2016-ban pedig 2,9 százalékra gyorsulhat a tavalyi 0,3 százalékos zsugorodás után. Magyarország és Románia esetében a Világbank szerint az erősödő külső keresletnek a munkaerőpiacon és a belső kereslet erősödésében látszanak a kedvező hatásai. Általában véve e régióban az alacsony infláció lehetővé teszi a belső kereslet ösztönzésére a jegybankok számára az alkalmazkodó monetáris politika folytatását.

Magyarország gyorsabban növekedhet

Magyarország esetében a Világbank a mostani növekedési prognózisában javított az idei és a jövő évi kilátásokon, viszont rontott a 2016-os adaton: a 2013-as 1,1 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4, majd 2015-16-ra egyaránt 2,5 százalékos bővülést vár. (Januári prognózisában a Világbank 2014-re 1,7, 2015-re 1,5, 2016-ra 2,7 százalékos GDP-növekedést jelzett előre.) A magyar gazdaság potenciális növekedését a tavalyi 0,2 százalék után 2014-ben 0,6, 2015-ben 1,1, míg 2016-ban 1,3 százalékra teszi. A folyó fizetési mérleg esetében viszont rontott a számokon: a tavalyi 2,8 százalékos szufficit után a friss elemzés idénre 2,5, jövőre 2, 2016-ra 1,8 százalékos többletet jósol szemben a januári előrejelzésében szerereplő idei 2,2, 2015-ös 2,1 és 2016-os 3,2 százalékos többlettel.

A kockázatok csökkentek, de a sérülékenység maradt

A Világbank szerint a rövid távú kockázatok jelentősen enyhültek, részben azért mert a korábbi aggodalmakra okot adó tényezők nagyobb megrázkódtatás nélkül valósultak meg, illetve mert a gazdasági kiigazítások az elmúlt években csökkentették a sérülékenységeket. A folyó fizetési mérlegek hiánya néhány, a válság által keményen érintett gazdaságban 2013-ban és 2014 elején csökkent, továbbá a feltörekvő országokba ismét több tőke áramlott, bár a tőkebeáramlás mértéke még így is 42 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A feltörekvő országok állampapírhozamai estek, a részvénypiacok magukhoz tértek.

A Világbank arra figyelmeztet, hogy a piacok továbbra is érzékenyek, a fejlett országok makrogazdasági politikájában bekövetkező várható változás időzítése és mértéke körüli spekulációk okozhatnak még volatilis mozgásokat, illetve középtávon a költségvetési fenntarthatóság, főleg Európában a deflációs kockázat és a strukturális reformok végrehajtása fokozhatják az aggodalmakat. Közép távon a jelentés szerint a makrogazdasági politikáknak az ellenálló-képesség növelése érdekében szigorodniuk kell, illetve néhány országban enyhíteni kell az inflációs nyomást.

Az ECB miatt még fájhat a fejünk

Az ECB közelmúltban bejelentett monetáris lazítása a Világbank szerint várhatóan támogatja a gazdasági növekedést, növelheti az inflációt, így jelentős pozitív kereskedelmi és pénzügyi tovagyűrűző hatással járhat, ám miután ezzel párhuzamosan az euróra más fő tartalékdevizákkal szemben gyengítő hatással lehet, néhány országban az árfolyam-kitettség (currency mismatch) okozhat problémákat. A tovagyűrűző hatás négy csatornán keresztül érvényesülhet:
  • Élénkülő kereskedelem: bár az euró gyengítése máshol ronthat a versenyképességen, az eurózóna gyorsabb növekedése egyben a valutaövezet keresletét is élénkíteni fogja a kereskedelmi partnerek exportja iránt, jelentős lendületet adva ezzel a feltörekvő európai gazdaságok növekedésének is.
  • Lazább globális pénzügyi kondíciók: az euróövezet kötvényhozamainak beesése - a monetáris lazítás sikerességét feltételezve - tőkebeáramlást eredményezhet a feltörekvő piacokra. Ez főleg azon feltörekvő európai gazdaságokban jöhet jól, ahol alacsony a növekedés és kicsi a monetáris és fiskális mozgástér. Azokban az országokban viszont, ahol szigorítás van napirenden, az újabb likviditásbőség nemkívánt volatilitást okozhat.
  • Az euró gyengülése felerősítheti az árfolyam-kitettség hatásait azokban az országokban, ahol a nem euróban denominált kötelezettség (például dollár- vagy svájci frank hitelek) nagyarányú eurózóna felé irányuló exporttal párosul. Ennek kapcsán a Világban Magyarországot és Lengyelországot emeli ki, ahol magas svájci frank-hitelek aránya a háztartások körében, valamint Törökországot és Libanont, ahol a vállalati szektor főleg amerikai dollárban van eladósodva - ezek az országok ugyanis az eurógyengítő nyomás hatásával szemben sérülékenyek lehetnek.

Vannak kivételek

Bár a feltörekvő országokban a fiskális konszolidáció jelenleg nem ad aggodalomra okot, néhány kivétel van. Míg a kiigazítások több országban csökkentették a kockázatokat, a költségvetési egyenlegek jelentősen romlottak 2007 óta, és a stabil növekedés ellenére az adósságszintek a feltörekvő országoknak több mint felében a GDP 10 százalékával, vagy még ennél is nagyobb mértékben nőttek. Márpedig azokban a közepes jövedelmű országokban, ahol a magas infláció nagy folyó fizetési mérleg hiánnyal párosul, ott megszorításokra van szükség - főleg azon országokban, ahol az irányadó ráta nulla közeli szinten áll - hangsúlyozzák a Világbank elemzői. Több országnál a Világbank pénzügyi puffer kialakítását látja szükségesnek a deficit lassú csökkentése mellett, különösen középtávon, miután az adósságszolgálat költségei várhatóan emelkedni fognak, így - főleg a nyersanyag exportőrök esetében az állami bevételek várhatóan csökkennek. A jelentés emellett azt is megállapítja, hogy míg a hitelezés bővülése lassul, belső pénzügyi kockázatok továbbra is fennállnak főleg Dél-Afrikában, a feltörekvő európai országokban és Közép-Ázsiában, ahol a nem-teljesítő hitelek problémája még mindig megoldatlan.

A Világbank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy egy olyan világban, ahol a külső finanszírozási feltételek szigorodása várható és további kockázatok is fennállnak, a jövőbeli növekedés a termelékenység és a versenyképesség javításából jöhet. A feltörekvő országok megmutatták korábban, hogy akkor is tudnak prosperálni, ha a magas jövedelmű gazdaságok növekedés és importja gyengélkedik, de ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, lendületet kell adniuk a belső reformjaiknak.