Eltérő véleményen vannak a megkérdezett szakértők azt illetően, mennyi a valószínűsége annak, hogy a görögök idén vagy később kiválnak az eurozónából. Abban viszont meglehetősen egyetértenek, hogy a kiválás költségei rendkívül magasak, a nehezen számszerűsíthető egyéb veszteségek és kockázatok pedig rendkívül szerteágazóak lehetnek - derül ki a Bloomberg összeállításából. A fő kockázatot az eurózóna országai és fő szállítói viselnék a kelet-európai tagállamoktól Kínáig, ám szinte nincs olyan ország, amely a világgazdaság vérkeringése folytán ne lenne többé kevésbé érintett. A világgazdaság mindössze 0,4 százalékát reprezentáló Görögország így nálánál sokkal komolyabb gazdasági súlyú partnerei sorsát is komolyan befolyásolhatja. Az elemzők arra is figyelmeztetnek, a kiválás elkerülése még messze nem elég a megoldáshoz.

Hitelhiány, recesszió vagy lakossági forráskivonás Európában

A legrosszabb esetben egy egész sor komoly problémával nézhet szembe Európa a bankok megrohanásától kezdve a hitelhiányig és a recesszióig, de ahhoz is hozzájárulhat, hogy akár mások is kilépjenek az eurozónából. Richard Clarida, a Pacific Investment Management Co. szakértőjének véleményét a Bank of America-Merrill Lynch, a JP Morgan Chase & Co. számos közgazdásza is osztja.

A globális kereskedelem és a pénzügyi együttműködés mai szintjét tekintve a probléma nem fog az eurózónán belül maradni. A JPMorgan Chase szerint ha az eurót használó országok gazdasága 1 százalékot esik, az máshol 0,7 százalékos veszteséget jelent. A vesztesek közt lennének az exportőr országok az Egyesült Királyságtól Kínáig, miközben Oroszország az olajár csökkenését lenne kénytelen elszenvedni. De más elemzők rámutatnak arra is, az USA választási eredményét is komolyan befolyásolhatja Európa krízise.

Visszatérve Kínára: a legnagyobb kínai befektetési bank szerint az ország húsz éve a leggyengébb növekedési adatokat fogja produkálni. A kínai export 19 százaléka megy az Európai Unióba, és áprilisban hirtelen jelentős lassulást szenvedett el. A görög kiválás nélkül akár 10 százalék növekedés lehet, de a kiválással 3,9 százaléknyi csökkenés várható a CICC (China International Capital Corp) szerint. De súlyosan érintene más ázsiai országokat is Európa gyengülése: Szingapúr, Thaiföld és Dél-Korea a nemzetközi ellátási lánc fontos láncszemei, és GDP-jük fele származik tengerentúli értékesítésből.

A bizonytalanság Obama elnöknek sem tesz jót

Az Egyesült Államok viszonylag könnyebben megúszhatná, bár a Lehman bukásakor átélt pénzügyi fertőzéshez hasonló most is tapasztalható lenne. Az Egyesült Államok kivitelének ugyanakkor csak 13 százaléka irányul az eurozónába, a dollár pedig menedékvaluta szerepet töltene be az eurózóna felbomlása, ami a kamatokat tarthatja alacsonyan.

"Rengeteg dolog attól függ, mit tesznek az ellen, hogy a válság elharapózzon Európában" - mondta Barry Eichengreen, a University of California professzora, egy telefoninterjúban. A professzor korábban az európai gazdaságról írt könyvet. "Amennyiben túl keveset tesznek, elszabadulhat a pokol, és el tudom képzelni, hogy ez lesz a dolgok végkifejlete."

Obama elnök újraválasztási kampányát sem könnyíti meg, ha az USA gazdasága is bevonódik, miközben a gazdasági kérdések egyre nagyobb súllyal szerepelnek a kampányban.. Az elnök szerint a görög fejlemények hatással vannak az USA-ra is, és komolyabb lépéseket sürgetett. Eichengreen szerint minél tovább marad megoldatlan az európai ügy, annál nagyobb volatilitást jelent, és annál rosszabbak Obama elnök esélyei.

Az USA kötvény- és részvénypiacai szintén megszenvednék az európai sokkot, a görög választások már 3 ezer milliárd dollárnyit söpörtek ki a globális értékpapírpiacról.

A Citigroup szerint szinte biztos a kiválás - mások szerint szinte biztos, hogy nem

A Citigroup közgazdászai, akik korábban hetvenöt százalékra tették annak az esélyét, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, ma úgy gondolják, ez az "alapeset", és a kiválás 2013 január elsejével fog megtörténni. A BofA Merrill Lynch stratégái szerint az eurórégió GDP-je legalább 4 százalékkal csökken a Lehman 2008-as bukásához hasonló visszaesés és recesszió következtében. Az euró átszakítaná az 1,20-as határt a dollárral szemben, és az Europe Stoxx 600 Bank's Index 110 pont alá süllyedne a mostani 123-hoz képest.

Az eurózónán belül a többi "válságország" mint Portugália és Spanyolország magasabb kamatfelárakra számíthat, miközben a stabil gazdasága és alacsonyabb adósságszintje miatt befektetők menedékének tartott Németországban egy százalékra csökkenhet a tízéves kötvények hozama. "Ha Görögország kiléphet, az azt az üzenetet hordozza, hogy az eurózóna-tagság nem örökre szól, ami katasztrófa lehet bizonyos országok számára" - mondta Laurence Boone, a londoni BofA Merrill Lynch vezető európai közgazdásza. Szerinte azonban az elsődleges forgatókönyv a görögök bennmaradása, mivel az ellenkezője messze túl sokba kerülne.

További következményként megrendülne a bizalom az olasz és spanyol bankokban és kormányokban, a befektetők hanyagolnák ezek kötvényeit, mondta Yiannis Koutelidakis, a londoni Fathom Financial Consulting tanácasdó cég munkatársa. A befektetők egyre növekvő aggodalmat mutatnak, az euró az elmúlt hónapban 5 százalékot veszített a dollárral szemben, miközben a spanyol kormány és pénzügyi tartozásának biztosításának költsége rekordszintre emelkedett. Németország ezzel szemben a múlt héten 5 milliárd eurónyi kétéves kötvényt értékesített, most először nulla százalékos kuponnal.

A 13 éves valutaunió szétesése persze akkor sem biztos, hogy bekövetkezik, ha az új görög választási fordulóban olyanok kapnak többséget, akik elutasítják a mentőcsomagok feltételeit, mondta Jacob Kirkegaard a Peterson Institute for International Economics (Washingon) kutatója. Mivel ez azonnal elvágná az országot a külföldi segítségtől, a pénzügyi rendszert ez akkora káoszba taszítaná, hogy az új kormány heteken belül megbukna. Kirkegaard a távozásnak mindössze 5 százalékos esélyt adna.

Ha maradnak, maradnak a problémák is

A görögök eurózónában maradása még nem jelenti a problémák megoldását, mivel az övezeten belüli Görögörszág is politikai bénultsággal, öt éve tartó recesszióval, a visszafizetés kényszerével és a megszorítási célok teljesíthetőségének kihívásával néz szembe. "Szerintünk végül nem hagyja el a közös valutát (még), de ezeket újra és újra meg kell vitatni még több, mint egy évig" - nyilatkozta Jim O'Neill, a Goldman Sachs Asset Management (London) elnöke. Ja du Plessis, a londoni központú Rio Tinto, a világ harmadik legnagyobb bányavállalatának elnöke szerint a görög kiválás jelentősen destabilizálná az európai gazdaságot. Legalábbis óvatosnak kell lennünk - nyilatkozta - mivel a tavalyi év nyereségének 12 százaléka származott európai eladásokból.

Kiválás: karantén, európai és világgazdasági recesszió

Ha Görögország mégis távozik, a jegybankok és kormányok feladata lenne a "karantén", vél Lucrezia Reichlin, az Európai Központi Bank (ECB) korábbi vezető közgazdásza, aki most a London Business School professzora. A kormányoknak gyorsan fel kellene tőkésítenie a gyenge bankokat, garantálni a betéteket az ECB által nyújtott gyorssegélyből. A globális központi bankoknak pedig pénzeket kellene a világ számos pontján pumpálni a gazdaságba és lazítani a szabályozáson, ahol lehet - nyilatkozta Nariman Behravesh, aki az előrejelzéseket publikáló coloradói IHS vezető közgazdásza. Az IMF már korábban új forrásígérvényeket kapott a válságok leküzdésére.

A görög kiválás még a korábban jósolt ezermilliárdnál is többe kerülne, mondta Charles Dallara, az Institute of International Finance ügyvezetője május 25-én. E kalkuláció a görög adósság direkt várható veszteségén túl azokkal az összegekkel is számol, amelyekre Portugália, Spanyolország, Olaszország és Írország megmentéséhez van szükség, illetve amit a bankok megerősítésére szánnának.

Az euróövezet importja a globális GDP öt százaléka Joseph Lupton, a JPMorgan Chase, New York közgazdásza szerint - ennek közel felét bonyolítják egymás közt. Lupton szerint egy 15 százalékos visszaesés a világ gazdaságát fél százalékkal húzná le. A múlt héten közölt adatok szerint már esett a német üzleti bizalmi index, illetve az európai termelési és a szolgáltatási szektor teljesítménye is szűkül. A kelet-európai tagországok kivitelének is nagy része az eurózónába megy. Különösen nagy veszélyben Románia és Bulgária van, mivel ezen országokban erősen jelen vannak a görög bankok, és a román export 3,5 százalékának végcélja a görög piac.

Az európai bankszektort is súlyosan érintené a görög kiválás, illetve annak veszélye, hogy következő dominó is dől a láncban. Az európai bankok 1,2 ezer milliárd dollárnyi adósságot tartanak számon, amelyeknek kibocsátói Spanyolország, Portugália, Írország vagy Olaszország.

Mark Cliffe, az ING Bank londoni globális pénzügyi elemzőközpontjának vezetője szerint az euroövezet teljes megszűnése összességében egy több, mint 12 százalékos kumulatív GDP-csökkenést jelentene két év alatt.