Ijesztőnek tartja a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, illetve egészen az Afganisztánig nyúló térségben kialakult geopolitikai válságot Nouriel Roubini, aki azzal érdemelte ki a guruknak járó tiszteletet és a Dr. Végzet becenevet, hogy megjósolta a 2008-as pénzügyi válságot. Az amerikai közgazdász professzor szerint a világ befektetői közössége nem vesz tudomást arról az óriási kockázatról, ami ebben a helyzetben rejlik.

Az Észak-Afrikában kialakult erőszak immáron átterjedt fekete Afrikára, a világ egyik legszegényebb, legerősebb környezetszennyezéssel sújtott részére is - idézi a Roubini fejtegetését a barrons.com pénzügyi portál. A líbiai káosz mellett polgárháború dúl Irakban, Szíriában, Jemenben és Szomáliában.

Régió felfordulása - amelyben jelentős felelősség terheli az USA-t és szövetségeseit, amelyek kihasználva a 2011-es arab tavaszt meg akartak szabadulni számos még a hidegháborúból visszamaradt rendszertől, például Líbiában és Szíriában - átterjedt a szomszédos országokra is. Az iraki és szíriai menekültek tömege destabilizálja Libanont, Jordániát, sőt Törökországot is.

Különös ellentmondás

Mindennek tükrében Roubini különösnek találja, hogy nem ismétlődött meg a korábbi hasonló konfliktusok idején tapasztalt olajár-emelkedés. Az 1970-es években vagy az 1990-es kuvaiti háború idején menetrendszerűen elszállt az olaj ára, mivel a befektetők az arab országok exportjának visszaesésétől tartottak. Most azonban éppen ellenkező folyamatot látunk: több mint egy éve olcsó az olaj.

A Professzor szerint ennek az a legfőbb oka, hogy a háborúk ellenére nem fenyegeti semmi a kitermelést. Még az Iszlám Állam terrorszervezet által elfoglalt iraki mezőkön sem állt le a bányászkodás: az olajat a felszínre hozzák, kicsempészik a feldúlt területről és feketén értékesítik.

Ráadásul az a lehetőség, hogy Irán az atomalku után megjelenhet az olajpiacon, máris a perzsa országba vonzotta a külföldi tőkét, amely zsíros hasznot remél az ottani kitermelés felpörgetésétől.

Összeomlás-teória 1.0

Dr. Végzet attól tart, hogy hamis nyugatlomba ringatja magát a nyugati világ, ha azt hiszi, hogy ez így mehet tovább anélkül, hogy az különösebben veszélyeztetné a világgazdaságot. Először is a háború végül mégis csak elvezethet a kitermelés visszaeséséhez. Másodszor a menekültek milliói gazdaságilag és szociálisan destabilizálhatják Európát, ami súlyos tovagyűrűző hatással járna a világ többi részére is.

Roubini fejtegetései visszhangozzák Robert Samuelson, a Washington Post veterán gazdasági publicistájának aggodalmait - emlékezteti olvasóit a barron.com. Samuelson azon lamentál, hogy vajon a döcögő, de legalább kitartó amerikai fellendülést megtörheti-e a feltörekvő országok, Kína, Brazília és más államok megbillenése. Ma arra tippelnek a szakértők, hogy meg lehet úszni a dolgot, ám nem igazán biztosak a jóslatukban.

Összeomlás-teória 2.0

A publicista idézi David Stocktont, a Fed egyik korábbi szakértőjét, aki vitatja az előbbi vélekedést. Szerinte a kínai GDP-növekedésének lassulására válaszul Peking tovább gyengítheti a jüant, hogy olcsóbbá tegye az exportot. Ez viszont elindíthat egy igazi devizaháborút: más országok szintén a leértékelés eszközéhez nyúlhatnak. Ez növelné a gazdasági bizonytalanságot, ami visszavetheti a kockázatvállalást, azaz elriaszthatja a piacról a befektetői tőkét.

Hogy nem üres spekulációról van szó, azt friss befektetési adatok is alátámasztják. Az első három negyedév számai alapján 2015 olyan év lehet, amikor a kötvények és a részvények hozama negatív szaldóval zárhat - derül ki a Common Sense blogon megjelent összesítésből. Ezzel a filléreket fialó betétek lefőzhetik a kockázatos befektetéseket. Legutoljára 1994-ben fordult ilyen elő, az elmúlt 90 évben 11 további hasonló esetet jegyeznek fel az évkönyvek.