A múlt heti európai uniós csúcsértekezleten, amelyen Európa vezetői döntöttek az országának nyújtandó újabb segélycsomagról, komornak, reménykedőnek, de elszigeteltnek tűnt Georgiosz Papandreu görög kormányfő. Senki nem is sejtette, hogy magában egy a csomagról tartandó népszavazás kiírásának lehetőségét mérlegeli - kezdi az egész világot megrázó javaslat hátterét elemző írását a Reuters. A kezdeményezésről egyetlen minisztere vagy a kormányzó szocialista párt (Pasok) egyetlen parlamenti képviselője, illetve vezetője sem tudott, csak néhány legközelebbi tanácsadójával beszélte meg az ötletet.

Ha háborút akartok, tőlem megkaphatjátok

Kapcsolódó

Tegnap óta minden elemző azt találgatja, mi motiválhatta a váratlan húzást, amely pénzügyi katasztrófába taszíthatja Görögországot. Csak szubjektív, indulatok vezérelte döntésről van-e szó vagy valamiféle hideg számításról? A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint mindkét elem megtalálható az 59 éves Papandreu személyiségében, aki óriási politikai tradíciót tudhat maga mögött, hiszen apja és nagyapja is miniszterelnök volt Görögországban.

A népszavazással az utolsó kártyáját játszotta ki - mondta egy neve elhallgatását kérő tanácsadó. Azt látta, mindenki kihátrált mögüle, rá hagyták a kőkemény döntések minden felelősségét, ezért úgy döntött: nyílt vitát kezdeményez az alapkérdésekről. Elhatározta, hogy frontális támadást indít minden részérdekkel szemben, ultimátumot adott mindenkinek, vállalva, hogy a következmény többfrontos politikai háború lesz.

Az Egyesült Államokban született Papandreu sokkolja a görögöket, szembesíti az embereket felelősségükkel, azzal, hogy újabb és újabb társadalmi rendszerekkel próbálkoznak, amelyek újra és újra működésképtelennek bizonyulnak - értékelik döntését a hozzá közel álló szakemberek.

Az utolsó cseppek a pohárban

A kormányfő népszerűsége ugyan nem csökkent olyan mértékben, mint pártjáé, ám egyre elszigeteltebbé vált, az elmúlt időszakban már csak tanácsadói szűkülő köre vette körül. A konzervatív ellenzék júniusban felajánlotta ugyan, hogy mondjon le, és a két nagy párt alakítson koalíciós kormányt a fájdalmas reformok levezénylésére, ám ez közvetlenül azt követően történt, hogy az utcán egy fújoló csoport inzultálta Papandreut.

Az utcai demonstrációk az elmúlt hónapokban egyre erőszakosabbak lettek, és a Pasok képviselői közül egyre többen jelentették ki, hogy a legutóbbi megszorítások az utolsók, amelyeket még támogatni tudnak. A múlt hónapban ki kellett rúgnia egy korábbi minisztert, a családi barátját, aki a csomag ellen szavazott. Ezzel minimálisra csökkent a kormány többsége parlamentben - tegnap a referendum miatt egy további szocialista politikus jelezte, hogy nem támogatja saját pártjának kormányát a pénteki bizalmi szavazáson, így a kormányfő már csak 152 főre számíthat a 300 fős országgyűlésben.

Mi az ördög az a CDS?

A kormányfőhöz közel állók úgy látják, hogy a bejelentés ugyan váratlan lépés volt, de döntés régóta érett Papandreuban. Két évvel ezelőtt azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy a "zöld növekedés" útjára vezeti az országot, amihez persze állami költekezésen keresztül vezetett volna az út. Egy sajtóértekezleten nemrégiben bevallotta, hogy 2009 őszéig fogalma sem volt arról, mi az a CDS - a hitelbiztosítási felár, amelynek változása mutatja, mennyire tartják kockázatosnak egy ország államkötvényeit a befektetők.

Tanácsadói szerint meghökkentette, milyen mély a korrupció a görög eliten belül, mennyire szétszaggatják a társadalmat a részérdekek, pártján belül pedig elszigeteltnek érezte magát, miután annak többségét még mindig öntörvényű szocialista kalandornak minősülő apjának populista ideológiája vezérli. A jövőjüket féltő kollégái a jelentős adóemeléseket is tartalmazó 2012-es költségvetés elfogadása előtt egyre nagyobb nyomást gyakoroltak rá, hogy osszák meg a nehéz döntések felelősségét az ellenzékkel.

Bejelentés Fülig Jimmy módszerével

Rejtő Jenő halhatatlan hőse, Fülig Jimmy megszívlelendő tanácsa szerint egy kocsmai verekedésben az a siker titka, hogy először kell ütni. Papandreu a maga módján éppen ezt csinálta. Hétfőn - pártja képviselőcsoportjának ülésén - beszéde végén minden átmenet nélkül előállt a népszavazás kezdeményezésével. Az utána felszólaló Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter úgy tett, mintha tudott volna a dologról, ám egy kormánytisztviselő a Reutesnek megsúgta, hogy fogalma sem volt róla.

Később Venizelosz azt mondta főnökének, hogy Görögország külföldi partnereit azért előre értesíteni kellett volna az ötletről, ami halomra döntheti nagy nehezen összehozott intézkedéscsomagjukat. Ennek hiányában kedd reggel kezdték fogalmazni a pénzügyminisztériumban a tájékoztató levelet. Hogy összefügg-e ezzel vagy sem, az nem tudható, de Venizelosz később váratlan panaszok miatt kórházba sietett, és onnan hívta fel német kollégáját Wolfgang Schaeublét, Olli Rehnt, az Európai Bizottság pénzügyi biztosát, illetve Poul Thomsent, az IMF görögországi missziójának vezetőjét.

Megdolgozták a kormányt

Miután tegnap több kormánypárti képviselő is lemondásra szólította fel a miniszterelnököt a Görögország eurózóna-tagságát veszélyeztető javaslat miatt és számos miniszter is kétségeinek adott hangot, estére kormányülést hívtak össze. A kabinet hajnali három óráig tartó, hétórás tárgyalás után végül beadta a derekát, és támogatja a kormányfőt, aki ezzel legalább annyit elért, hogy kiállhat a parlament elé, amely háromnapos vita után pénteken bizalmi szavazást tart a kormányról.

Papandreu azzal győzte meg kollégáit, hogy a referendum világos mandátumot adhat a kormánynak és egyértelmű üzentet küldhet a külvilágnak arról, hogy Görögország az eurózóna tagja kíván maradni. A kormányszóvivő szerint a lehető leghamarabb le akarják bonyolítani a referendumot, de arra nem tudott válaszolni, hogy a görögök még karácsony előtt az urnákhoz járulhatnak-e.

Elkerülhető a katasztrófa?

A közvélemény-kutatások egyértelműen jelzik, hogy a görögök rossznak tarják a múlt héten kialkudott segélycsomagot, ám az euró még népszerű az országban. Ezért minden azon múlhat, hogy Papandreu hogyan kínálja a keserű pirulát: a megszorításokkal járó reformokra helyezi-e a hangsúlyt vagy arra, hogy a fájdalmas lépések megtétele az euró megtartásának feltétele.

Schäuble optimistán nyilatkozott a Financial Times Deutschelandnak, szerinte a lakosság támogatni fogja a kormányt a népszavazáson. Ha görögök elfogják a nehézségeket, amelyek biztosíthatják országuk bennmaradását az eurózónában, akkor mi is támogatni fogjuk Görögországot - mondta. Papandreunak ma délután egy szűkkörű európapi minicsúcson kell megvédenie álláspontját.

A helyzetet bonyolítja, hogy EU és az IMF első segélycsomagjának nyolcmilliárd eurós következő részletét a következő napokban kellene átutalniuk a donoroknak. Kérdéses azonban, hogy kétséges kimenetelű referendum árnyékában megtehetik-e ezt. A pénzt nélkül viszont hetek alatt, még a népszavazás előtt finanszírozhatatlanná válik Görögország.