A javaslatot 498-an támogatták, 158-an szavaztak ellene és 37-en tartózkodtak. "Humanitárius válsággal nézünk szembe, és most kell tennünk valamit. A 40 ezer menekült áthelyezése csak a kezdet. Legyen ez a lépés a kiindulópontja egy jogokon alapuló, méltányos és közös menekültpolitikának, amelyben a szolidaritás a tagállamok között, és a menekültek irányában is érvényesül" - fogalmazott a téma felelőse, a zöldpárti Ska Keller.

Az EP állásfoglalása szerint fontolóra kell venni az áttelepítettek számának növelését. Ezzel összefüggésben éppen szerdai évértékelőjében jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy a brüsszeli testület azt javasolja, hogy 120 ezerrel több, vagyis összesen 160 ezer menedékkérőt telepítsenek át és immár nem csak Görögországból és Olaszországból, hanem Magyarországról is.

Kapcsolódó

Az EP azt is javasolja, hogy a létrehozandó, állandó, egyértelmű kritériumok alapján működő áttelepítési mechanizmus a menekültek érdekeit is vegye figyelembe. Az EP szerint lehetővé kellene tenni, hogy a menedékkérők sorrendet állíthassanak fel az általuk kiválasztott célországokra vonatkozóan a többi között családi és baráti kapcsolatok, nyelvtudás, korábbi tartózkodás, tanulmányok vagy munkatapasztalat alapján. Az uniós parlament úgy véli, ez segítené beilleszkedésüket.

Kiemeli az EP: különösen oda kell figyelni a felügyelet nélkül érkező kiskorúakra.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője a javaslat vitájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kötelező elosztási kvóták rendszere nem megoldás. "Az egész menekültek és hatóságok, s természetesen a tagállamok egymás közötti napi szintű, több tízezres nagyságrendű, végtelen ide-oda telepítgetéséből fog állni, mindezzel megnehezítve polgáraink hétköznapjait" - vélekedett Pelczné.

A fideszes politikus szerint az EU elvárja Magyarországtól a szabályok betartását, de ehhez csak minimális segítséget ad, és még rontja is a helyzetet a migránsok bátorításával. A néppárti képviselő megerősítette, hogy Magyarország minden lehetséges törvényes eszközzel védi Európa schengeni határait és betart minden dublini és schengeni szabályt, s ezt várja el a többi európai tagállamtól is.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a vitában azt hangsúlyozta, hogy a közösen vállalt európai értékek követelik meg, hogy az eddigieknél biztonságosabb és emberségesebb lehetőségeket kínáljunk azoknak, akik az életünkért menekülnek.

"Olyan mechanizmusra van szükség, amelyik biztosítja nem csak a menekülőkkel való, hanem a tagállamok közötti szolidaritást is" - hangoztatta Niedermüller, kiemelve, hogy a 40 ezer menekült áttelepítése kevés, és más országokon is segíteni kell, nem csak Görögországon és Olaszországon.

A DK alelnöke úgy vélte, hogy az EP állásfoglalása világos jelzést küld: az uniós parlament támogatja egy hatásosabb és erősebb közös európai menekültpolitika megalkotását. "Most a tagállamok vezetőin a sor, hogy felismerjék a közös felelősséget" - jelentette ki Niedermüller Péter.

Az uniós tagállamok vezetői júniusi csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy önkéntes alapon 40 ezer menedékkérőt telepítenek át a két úgynevezett frontországból, és 20 ezer menekültet fogadnak be az unión kívülről. Júliusban a kormányok képviselői 32 256 menedékkérő áttelepítéséről és a kitűzöttnél több mint kétezerrel több menekült befogadásáról állapodtak meg. Magyarország akkor egyetlen menedékkérő letelepítését sem vállalta, a most bemutatott, újabb 120 ezer emberre vonatkozó tervekből pedig már nem is kell vállalnia, mert azon országok közé került, ahonnan áttelepítenék a menekülteket.

Az uniós belügyminiszterek jövő hétfőn rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák a migrációs helyzetet.