Maros Sefcovic az Európai Bizottság alelnöke, egyben brexitügyi főtárgyalója új javaslatot terjesztett a londoni kormány elé, a Nagy-Britanniából Észak-Írországba exportált áruk vámellenőrzésének lebonyolítására, azaz az úgynevezett északír protokoll végrehajtására – írja a Financial Times. Erre azért van szükség, mert Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, miközben az Egyesült Királyság többi része, azaz Nagy-Britannia önálló vámrezsimbe került.

Erről Boris Johnson, az előző brit miniszterelnök kormánya állapodott meg az EU-val 2019 őszén, annak érdekében, hogy az ír-északír határ szabadon átjárható maradjon. A gondot az okozza, hogy emiatt vám- és szabványellenőrzéseket kell lebonyolítani a szigetország két része között, azaz az Ír-tengeren az Egyesült Királyságon belüli de facto vámhatár jött létre. Ezt a brexiter politikusok, köztük Johnson, és az északír brit unionista pártok elutasítják, és készek lennének felrúgni az erről kötött nemzetközi egyezményt, ami kevéssé tekinthető diplomatikus magatartásnak.

Van kiút

A kiutat azt jelentheti, amit már Johnson mindkét kormánya megígért, de egyik sem teljesített: kihasználva az internet kínálta online ellenőrzés lehetőségét gyakorlatilag láthatatlanná kellene tenni a vámellenőrzéseket. Sefcovic az Európai Bizottság nevében most éppen erre tett javaslatot.

E szerint az áruk túlnyomó része esetén a Nagy-Britanniából elinduló kompok utazása alatt, a virtuális térben zajlana le a vámellenőrzés: a brit hatóságok feltöltenék az adatokat, az uniós hatóságok pedig feldolgoznák azokat, mire a portéka Észak-Írországba érne. Csak azokat a kamionokat vetnék fizikai ellenőrzés alá, amelyek esetén felmerül a csempészés gyanúja. Ez naponta néhány járművet jelent.

Az Európai Bizottság szerint ez a módszer teljesíti azt a brit elvárást, miszerint gyakorlatilag ne történjen vámellenőrzés az Egyesült Királyság két része között. Sefcovic szerint minimális lenne a kontroll, túlnyomó részben láthatatlanul.

Keménykedik az új kormányfő

Liz Truss, az új brit miniszterelnök elődjének nyomába lépve azon az állásponton van, hogy az északír protokoll elfogadhatatlan beavatkozás az Egyesül Királyság belső piacának működésébe. Az északír brit unionista pártok ezentúl azért is kifogásolják a protokoll, mert úgy gondolják, hogy a belső vámhatár megjelenése az első lépés Észak-Írország kilépése felé az Egyesült Királyságból. Legnagyobb pártjuk, a DUP ezért a protokoll eltörléséhez köti, hogy részt vegyen az északír parlament munkájában, amivel blokkolja annak tevékenységét.

Sefcovic azt mondta, bátorítónak tartja Truss kijelentését, miszerint tárgyalásos megoldást akar a vitára. Nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy jövő áprilisban lesz a nagypénteki egyezmény aláírásának 25. évfordulója. Ez a megállapodás hozott békét a protestáns és katolikus ír közösség között, ám hogy ez így is maradjon, ahhoz az ír-északír határnak jelképesnek kell maradnia. Ez úgy lehetséges, hogy Észak-Írország és Írország egy gazdasági rendszerbe tartozik.

Figyelnek az óceán túlpartjáról

Arra is célzást tett, hogy az egyezmény megkötésében az Egyesült Államok akkori kormánya játszott brókeri szerepet. Ez eszébe juttathatta az új kormányfőnek, hogy Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke figyelmeztette rá, hogy Washingtonban nem szeretnék, ha az új brit kormány nem tartaná be az északír protokollt.

Hogy legyen némi mézesmadzag is, Sefcovic elárulta, hogy az amerikai kormány tisztviselőivel együtt dolgoznak azon, hogy befektetőket csábítsanak Észak-Írországba. Froclizásképpen hozzátette, hogy a betelepülő vállalatok onnan elérhetik az EU teljes, közel 500 millió potenciális fogyasztót számláló piacát. Ha Nagy-Britanniában létesítenének bázist, akkor ez, ugye, nem jönne össze.