A nyugati országok vezetői vészesen rossz stratégiát követnek Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban, nem ismerik fel, hogy a Kelet-Európában kialakult kettős (ukrán és orosz) válság halálos fenyegetést jelent az Európai Unióra - figyelmeztet Soros György befektető, aki angol font ellen indított, hírhedtté vált spekulációjával emelkedett a világ leggazdagabb üzletemberei közé a kilencvenes évek elején.

Az európai politikusok úgy tekintenek Ukrajnára, mint egy újabb országra, amelynek pénzügyi támogatást kell nyújtani - mondta a magyar származású pénzügyi szakértő a Financial Timesnak adott interjújában. Nem veszik észre, hogy az unió keleti határai mentén kialakult válság súlyosabb kihívás az EU túlélése szempontjából, mint a görögországi választások kimenetele.

Csődbe taszítják

Az Oroszországgal szemben bevezetett EU-USA szankcióknak sokkal mélyebb hatása van, mint amire a nyugati vezetők valaha számítottak. Mivel az orosz pénzügyi rendszert sújtó büntető intézkedések párosulnak az olajár zuhanásának súlyos hatával, Soros nem lenne meglepve, ha Oroszország felfüggesztené adósságai törlesztését, magyarán fizetésképtelenné válna.

Ezzel egyidejűleg a Moszkva ellelni szankciók felerősítették az Európában amúgy is érezhető deflációs és recessziós folyamatokat. Ha az oroszok csődbe mennek, az súlyos hatással lesz az ottani hitelekkel rendelkező európai bankokra. A gazdasági összeomlás ráadásul a Kreml politikájának további keményedéséhez, az agresszív nacionalizmus felerősödéséhez vezethet.

Megoldás és hezitálás

Mindezek ellenére az üzletember nem javasolja a szankciók feloldását. Szükséges rosszként tekint ezekre, amelyek segíthetnek abban, hogy kiszorítsák az orosz katonai erőket Délkelet-Ukrajnából. Szerinte azzal követik el a nagy hibát az EU és az USA vezetői, hogy a Moszkva elleni fellépést nem párosítják Ukrajna erőteljes pénzügyi támogatásával. Becslése szerint 50 milliárd eurót kellene az országba pumpálni, és erről a segítségről már 2015 első negyedévében döntést kellene hozni.

Soros ezzel arra reflektálhat, hogy az uniós országok vezetői vonakodnak további pénz ajánlani kijevi kollégáiknak, amíg azok nem lépnek előre a gazdasági reformok útján - emlékeztet az FT. Hiába jelezte az IMF, hogy az ukrán állam fizetőképességének megőrzéséhez sürgősen szükség lenne 15 milliárd dollárra, elutasítás volt a válasz. A befektető guru szerint ezzel csak azt bizonyítják, hogy nem értik a Kreml valódi szándékait: a moszkvai vezetés törekvését arra, hogy részben az ukrán válság felhasználásával aláássa az Európai Uniót magát.

Ébresztő!

Az EU a szétesés jeleit mutatja, amire Oroszország igyekszik rátenni egy lapáttal. A jog uralmának alternatívájaként az erőpolitikát kínálja a világ államainak. Azt igyekszik bizonyítani, hogy az utóbbi hatásosabb eszköz kapcsolataik alakítására, mint az előbbi.

A nyugati vezetőknek fel kellene végre riadniuk szendergésükből, és fel kellene ismerniük, hogy csak az ukránoknak nyújtott masszív pénzügyi támogatás segítségével lehet megfékezni Moszkva nacionalista terjeszkedési törekvéseit. Ha nem mentik meg Ukrajnát a csődtől, azzal csak az orosz keményvonalasokat segítik, hiszen azok azt mondhatják: Lám, idevezet, ha egy ország az EU-hoz igyekszik közeledni, a Nyugathoz akar tartozni.

Ha viszont megmentik Ukrajnát, akkor Vlagyimir Putyin orosz államfő talán megszünteti az ország destabilizálását célzó erőfeszítéseit, mert úgy láthatja, hogy nem járhat sikerrel. Emellett ha sikerülne életet lehelni az ukrán gazdaságba, akkor megerősödhetne a Nyugat-barát orosz ellenzék is, mert pozitív példaként mutathatna a szomszédos országra.

Energia, mezőgazdaság

Soros nem rejtette véka alá, hogy elfogult Ukrajnával szemben, ahol a kilencvenes évek elején erős pozíciókat épített ki a róla elnevezett alapítvány. Szerinte az ország érett a befektetésekre. Azoknak a nyugati cégeknek, amelyek nagy növekedési lehetőségeket rejtő ágazatokat keresnek, az ukrán energiahálózat és az agrárszektor felé kellene fordítaniuk a figyelmüket. Az utóbbi a Szovjetunió éléskamrája volt.

Az üzletember szerint a legnagyobb lehetőségek az energiafelhasználás hatékonyságát növelő befektetésekben rejlenek. Az ukrán települések fűtési rendszerei például tízszer gyengébb hatékonysággal működnek az OECD-országok hasonló rendszerinek átlagánál. Soros az energiahatékonyság erősítését teszi az első helyre a potenciális üzletek sorában, a másodikra pedig a mezőgazdasági befektetéseket.