A magyar lakosság viszonya az EU-hoz ellentmondásos: 74 százalék pártolja a tagságot a Medián 2015-ös adatai szerint, ráadásul az EU-identitás érzése a kormányzati EU-ellenes propagandával szemben még nőtt is a 2010-es 53 százalékról 62 százalékra - mondta Martin József Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és kutatója (illetve a Transparency International Magyarország ügyvezetője) a Millennium Intézet Európa Expressz: Következő megálló? című konferenciáján.

A magyarok az EU-átlagnál jobban bíznak az unióban, bár e téren romlás tapasztalható, az hazai intézményrendszerrel szemben nagyobb a bizalomvesztés, mint az unióssal szemben - tette hozzá immár Eurobarometer-felmérésekre hivatkozva. Az EU megítélésében két mélypontot emelt ki, az egyik 2012-ben volt, míg a másik most van. Mindkettő válságokkal van összefüggésben: a 2012-es a pénzügyi krízissel, míg a mostani a migrációs válsággal.

Kapcsolódó

A Corvinus kutatója szerint a 2010 utáni magyar kormányzó elit euroszkeptikus retorikája nem tört át a lakosság irányába, azaz a lakosság euroszkeptikussága nem a kormányzati retorikával magyarázható, hanem sokkal inkább a gazdaságról alkotott percepciókkal. A lengyeleknél is megfigyelhető, hogy miközben ott is dübörög az EU-ellenes kormányzati retorika, az a lakosság véleményére csak kis hatással van. Azzal viszont egyedül van a V4-ek között, hogy 2016-ban pozitívabb volt az EU megítélése, mint 2014-ben.

Sokkal keményebbeket mondunk

Csupán a pártpolitikai önérvényesítés eszközének kell tekinteni Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarországgal kapcsolatos kijelentését, miszerint ki kellene Magyarországot zárni az EU-ból - vélekedett Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, az Emmi volt nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára. Szerinte emögött több ok (geostratégia, gazdasági érdek) áll, viszont a kijelentéseit az Európai Bizottság sem veszi komolyan.

Prőhle ugyanakkor a magyar kormány EU-val szembeni konfrontatív hozzáállásával kapcsolatban elismerte: a kabinet sokkal keményebbeket mond, mint amit végül az EU-val szemben meglép. A korábban a magyar kormány és Brüsszel között feszültséget okozó törvényeket is úgy változtatta meg a magyar kabinet, ahogy a bizottság kérte, azaz a magyar törvények makulátlanul állnak az EU-jogrendben. Az EU-nak egy szava sem lehet, minden, ami e felett van, az politikai fecsegés - fogalmazott a politikus.

Mi a baj az EU-val?

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az euroszkepticizmus, illetve az EU-ellenességgel ne kellene foglalkozni. Az EU legfőbb problémái között ugyanis ott vannak. Arató Krisztina, az ELTE Politikatudományi Intézet intézetigazgató-helyettese öt pontban foglalta össze azokat a dolgokat, amelyek problémát jelentenek az EU-ban.

Egyrészt a közösségi és tagállam érdekek összehangolása, amelyek esetében folyamatosan változnak a súlypontok a különböző válságok kitörése óta. Eddig azonban mindenki együtt akart működni, most viszont már komoly kétségek merülnek fel ezzel kapcsolatban. Ennek egyik jele a Brexit - vélekedett Arató, aki szerint a britek sohasem voltak igazán EU-tagok, ezért a kilépésükkel az integrációról ellentétesen gondolkodó tagállamtól "szabadul meg" most az EU. Ebből akár előnyösen is ki lehetne jönni.

Másrészt az EU tele van álszentséggel, azaz úgy tesz mintha. Amikor a tagállamok döntéseket hoznak, akkor a számukra előnyös dolgokat kimazsolázzák és semmilyen áldozatot nem hajlandóak hozni bizonyos célok eléréséért. Ráadásul a szabályokat sem tartják be - utalt arra, hogy hiányszabályokat is szelektíven tartatják be a tagállamokkal. Bár az uniós szerződésben van olyan, hogy szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, vagy léteznek az EU 2020-as célkitűzései, ám ezek mind tagállami hatáskörben vannak. Ez nem válik el az állampolgárok fejében, így ezek sikerességét is ennek függvényében ítélik meg - mutatott rá arra, mi állhat az állampolgárok EU-val szembeni csalódottsága mögött.

Az EU vezetése sem az igazi. Különböző fórumokon sokszor az EU kormányaként jelenik meg az Európai Bizottság, miközben nem is "vezeti" az EU-t. (Az Európai Bizottság az EU javaslattevő végrehajtó szerve, nincs önálló döntési jogköre.) Ugyanakkor az sem a dolga, hogy az EU-t képviselje, így a tagállamokból elhangzó kritikákra sem válaszol, nem akarja a tagállamokkal szemben meghatározni magát. Így viszont az állampolgárok azt látják, hogy nincsenek válaszok a problémákra. Ráadásul a döntéshozatal is átláthatatlan.

Az euroszkepticizmus is nagy problémát jelent. Az elmúlt 20 évben összeállt egy olyan narratíva az EU-val kapcsolatban, melyekben az EU egy a tagállami szuverenitást elorozó, antidemokratikus, cselekvésképtelen béna kacsaként jelenik meg.

Végül pedig az EU és a polgárok kapcsolata sem az igazi. Arató szerint szinte törésvonalként jelenik meg az unióval kapcsolatos gondolkodás, ami összekapcsolódik a globalizációval is. Azaz van egy olyan társadalmi réteg, amelyik be tudott ebbe kapcsolódni és vannak a vesztesek, akik bezáródtak a maguk közösségeibe. Utóbbiaknál nem is csoda, hogy sikeresek az euroszkeptikus nézetekről szóló narratívák.

Van jó hír is

Az EU már túl van néhány válságon - mondta Feledy Botond, külpolitikai szakértő, aki szerint a jó hír ebben az, hogy ezeket eddig túlélte az EU. Akkora ez a szervezet, hogy van benne akkora flexibilitás, rugalmasság, ami eddig a bajokon átlendítette. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani válság más, hiszen a 28 tagállammal párhuzamos valóságok is kialakultak: ezzel párhuzamosan megnőttek a belső gazdaságok, a folyamatos kompetencianövelés pedig megsokszorozta a konfliktusokat is. A 28 tagállammal olyan naggyá vált a "klub", hogy nehezebbé vált az egyeztetés, így a kisebb "klubok" száma is megsokszorozódott, amellyel együtt az egyeztetés is nehezebbé vált.

Félresiklottak a viták

Az EU-ról is teljesen félresiklott viták zajlanak a médiában. Ahhoz, hogy valóban megértsük a valódi kockázatokat, a szakértő szerint azokat kellene jobban összehasonlítani, hogy például az EU több éves költségvetése - ami az európai GNI 1 százalékát teszi ki - viták folynak, viszont ezért cserébe létezik egy olyan Európa, amelyik nem vív csatát. Vagy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint 160 milliárd eurónyi áfa befizetése veszik el, miközben az Európai Tanács az Európai Parlamentnek valamivel több mint 130 milliárd eurós költségvetést javasol jövőre - mutatott rá.

A példák között említette Feledy, hogy ötmilliárd euróval növelték meg a migrációs költségvetést a kohéziós alapokból, 2,2 milliárd eurót szánunk külső akciókra a migrációs tervekben, miközben egyes becslések szerint az embercsempészek haszna a balkáni útvonalon 6 milliárd euró volt alsó hangon számolva. Véleménye szerint itt vannak a legfontosabb vonalak, amelyekről beszélni kellene, ha nem is a napilapok hasábjain, de a politikusoknak mindenképpen.