A Morgan Stanley amerikai bankház két elemzője, Jacob Nell és Melanie Baker csatlakozott azokhoz, akik szerint minél nagyobb távolságra kerül az Egyesült Királyság a brexit után az EU-tól, annál súlyosabb gazdasági károkat szenved el - idézi a szakértőket a Business Insider. A két elemző ugyanakkor továbblép ezen a szinten: jóslásra is vállalkozik.

Tanulmányuk párhuzamosan jelent meg azzal a kiszivárogtatott brit kormányzati vizsgálattal, amely szerint a szigetország GDP-je nyolc százalékkal zuhanna hosszabb távon, ha megállapodás nélkül válna el az EU-tól, öt százalékkal, ha a kilépéssel egyidejűleg életbe lépne egy új szabadkereskedelmi egyezmény a felek között és két százalékkal, ha tagja maradna az egységes európai piacnak. A kormány szerint olyan újfajta egyezményre törekednek az EU-val, amelyet nem lehet meglévő formákhoz hasonlítani

Kapcsolódó

A Morgan Stanley várakozásai a brit GDP csökkenésével kapcsolatban a következők:

  • Kemény brexit esetén, azaz megállapodás híján a Kereskedelmi Világszervezet WTO szabályai lépnek életbe - 7,5 százalékos zuhanás.
  • A válással egyidejűleg életbe lép egy az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodásánál valamivel bővebb egyezmény - 6,2 százalékos zuhanás.
  • Az Egyesült Királyság belül marad az EU vámunióján - 6,2 százalékos zuhanás.
  • Svájci típusú egyedi ágazati megállapodásokon alapuló megoldás - 6,2 százalékos zuhanás.
  • Az Egyesült Királyság része marad az egységes európai gazdasági övezetnek - 3,8 százalékos csökkenés.
  • Az ország nem lép ki az EU-ból (az előbbi változásokat ehhez a helyzet viszonyították) - nulla változás.

Mindegyik rossz

Minden felsorolt forgatókönyv olyan GDP-visszaeséssel jár, amely nagyobb csökkenést jelent a szigetország jelenlegi gazdasági növekedésénél. Ez a Morgan Stanley elemzői szerint arra fogja kényszeríteni Thresa May miniszterelnök kormányát, hogy végül a puha brexit mellett döntsön.

A döntő pillanat valamikor 2018 második felében érkezik majd el, amikor az Egyesült Királyság szembesülni fog azzal a lehetőséggel, hogy a kemény brexittel visszaveheti ugyan a teljes ellenőrzést ügyei felett az EU-tól, ám olyan kereskedelmi akadályok emelkednek gazdasága elé, amilyenek vállalhatatlan áldozatokkal járnak - fejtegetik.

Az alternatíva a puha brexit, amelyben az ország továbbra is osztozik szuverenitásán valamennyire az EU-val, ám része maradhat az egységes piacnak és a vámuniónak, amivel elkerülheti a legnagyobb károkat. Mindezek alapján az elemzők szerint 2019 márciusa (a de jure kilépés) és 2021 eleje közt egy minimális változást hozó átmeneti periódus lesz, majd ezt követően puha de facto kilépés következik.

Még egy érv

Nell és Baker úgy véli, hogy az ír-észak-ír határ ügyét nem lehet megoldani, ami ismét csak amellett szól, hogy gyakorlatilag fenntartsák a jelenlegi viszonyokat. A londoni kormány egymásnak ellenmondó ígéreteket tett. Eszerint összhangba hozzák a szabályozást Írország, az EU tagja és Észak-Írország között - hogy fennmaradhasson a jelképes határ -, ugyanakkor nem lesz valós határ Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között - hogy az előbbi az utóbbi tagja maradhasson.

El fog jönni azonban a pillanat, amikor kiderül, hogy a kemény brexit esetén az első ígéretet lehetetlen teljesíteni, azaz valóságossá válik a határ. Ugyanakkor, ha a brit vezetés feladja ezt az ígéretét, azzal azt kockáztatja, hogy belső ellentétek robbannak ki Nagy-Britannián belül, ami az EU-brit tárgyalások megszakadásával fenyegetne. Ez viszont a szigetország kizuhanásához vezethet az EU-ból, annak kőkemény gazdasági következményeivel együtt.

A fotó forrása: Reuters