Az EU vezetői Göteborgban tartott informális csúcsértekezletükön világossá tették: több engedmény várnak brit kollégájuktól, Theresa May miniszterelnöktől - adott hangulatjelentést a Bloomberg. Ez újabb kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a négy hét múlva esedékes uniós csúcsértekezleten ki lehet-e mozdítani a brexittárgyalásokat a hetekkel ezelőtt kialakult holtpontról.
London azt akarja, hogy a felek a jövő év elejétől kezdjék el a tárgyalásokat az EU és az Egyesült Királyság válás utáni kereskedelmi kapcsolatairól is, ám az uniós vezetők ezt egy keménynek látszó feltételhez kötik. Nevezetesen: csak akkor bólintanak rá erre, ha sikerül előrelépést elérni a Nagy-Britannia korábbi kötelezettségvállalásai fejében fizetendő lelépési pénz ügyében.
Halvány ígéret
David Davis brit brexitügyi miniszter német vállalatvezetők részvételével tartott fórumán egy kérdésre válaszolva azt mondta: néhány hét múlva állhatnak elő valamilyen javaslattal ebben a kérdésben. Az EU egy 60 milliárd eurós cechet számolt ki, ám a szigetországban egyfajta tabu ez a kérdés, mert a brexit elszánt hívei szerint az Egyesült Királyság egy fillért sem köteles fizetni. Nem véletlenül halogatja az ingatag kormány, hogy ebben az ügyben határozott álláspontot foglaljon el.
Az unió vezető köreiben felmerült, hogy legalább arról a módszertanról megállapodhatnának, amelynek alapján kiszámolnák a lelépési pénzt, ám a britek attól tartanak, hogy a kalkuláció végén megjelenhet egy szám, amely nem tetszene nekik. Theresa May miniszterelnök egyelőre annyit vállalt, hogy ha a 2019. márciusi brexit után két évig még átmeneti kapcsolatban maradnának a felek, akkor Nagy-Britannia betolná a brüsszeli büdzsébe kétszer 10 milliárd eurós éves befizetését.
Davis pénteken már arról beszélt, hogy az EU-nak kellene engedményeket tennie, mert szerinte egyes országok - például a Nagy-Britanniával hagyományosan mély gazdasági kapcsolatokat ápoló Hollandia - már továbblépne az egyeztetésben. Ugyanakkor a francia és a német álláspont meghatározó az EU-ban - célzott arra, kiken múlhat a változás. London előnybe kerülne, ha nem az egységes EU-val állna szemben.
Határkérdés
Ha a jövő évig kell várnunk a további engedményekre, akkor ezt fogjuk tenni - mondta Leo Varadkar ír miniszterelnök a csúcsértekezleten minden bizonnyal sok kollégája nevében is. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az idő halad, és még nagyon-nagyon sok munka van hátra ahhoz, hogy decemberben áttörést érhessenek el a válási tárgyalásokon.
Vadakar azonban tett egy keményebb megjegyzést is, miszerint Írország sosem fog beleegyezni abba, hogy újra valós határ válassza el Észak-Írországtól. Azt akarjuk, hogy ez az idő örökre elmúljon - szögezte le, aminek az ad különös jelentőséget, hogy a brit kilépési szerződésre minden uniós tagországnak rá kell bólintania, azaz Dublin megvétózhatja a brexitet.
Aggódó Merkel
Az elmúlt napok híre az is, hogy Angela Merkel német kancellár aggódik amiatt, hogy túlságosan megszorongatják a brit miniszterelnököt - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közelálló forrásból. May sarokba szorítása visszaüthet, mert ha lemondatják, akkor egy keménybrexit-párti kormányfő kerülhet a londoni vezetés élére, akivel nem lehet elfogadható üzletet kötni.
Ezt az óvatosságot tükrözte Manfred Weber, Angela Merkel pártja, a CDU európai parlamenti frakcióvezetőjének nyilatkozata. A politikus a héten találkozott Mayjel, amelyet követően kijelentette: úgy látja, hogy a brit vezetés kész "hozzájárulni a válási tárgyalások pozitív végeredményéhez". Weber leszögezte, hogy a lelépési pénzt ügyében várják az ajánlatot, csak hozzátette: úgy látja, London kész tárgyalni erről.
(A nyitókép forrása: Pixabay.com)