Az elmúlt napokban Romániában tartózkodott az IMF küldöttsége, amely az állam- és a kormányfővel, valamint parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélést.
A látogatás zárásaként tartott sajtótájékoztatón Baqir elmondta: jelenleg nincs Románia és az IMF között hitelmegállapodás, és erről nem is volt szó 2015 óta, amikor lejárt az utolsó egyezmény. Hangsúlyozta: a román hatóságok nem igényeltek egy újabb megállapodást, az IMF mindössze tanácsokkal segít a bukaresti kormánynak - írta az MTI.
Románia jelentősen megerősítette gazdaságát, amit a 2008-as nemzetközi válság erőteljesen sújtott. Ugyanakkor az elmúlt években végrehajtott sorozatos adócsökkentések, a munka termelékenységét meghaladó béremelések, valamint a közberuházások gyenge minősége veszélyeztetik az elmúlt hét évben elért eredményeket, és csökkentik a román gazdaság növekedési képességét.
Baqir szerint a bukaresti kormány a fogyasztásösztönző politikák helyett a közberuházások serkentésére kellene áttérjen, mert csak így lehet fenntartható gazdasági növekedést biztosítani.
Bírálta az idei román költségvetést, ugyanis az IMF becslése szerint az államháztartási hiány elérheti a román GDP 3,7 százalékát. Az Európai Bizottság is 3,6 százalékos deficitet vetített előre, miközben a román kormány 3 százalékos államháztartási hiányt vállalat.
Korábban a bukaresti pénzügyminisztérium közölte, hogy az eltérő számítási mód adja különbséget, amit most Baqir is megerősített. Mint mondta, az egyik lényeges különbség abból adódik, hogy az IMF az idén 4,2 százalékos román gazdasági növekedéssel számol, míg a bukaresti kormány 5,2 százalékkal.
A román kormány által eddig elfogadott béremelések a 2017 és 2020 közötti időszakban GDP arányosan 2,1 százalékkal növelik a kiadásokat.
Az államháztartási hiány csökkentése érdekében azt javasolta, hogy Bukarest növelje az Európai Uniótól lehívható pénzek arányát, ugyanis az előző uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésére bocsátott pénzeknek mintegy 80 százalékát használta fel Románia. Emellett az adóbehajtás hatékonyságának növelését javasolta, mert - mint mondta -, Bukarest kevés áfát hajt be ahhoz képest amennyit begyűjthetne. Emellett az állami vállalatoknál tervezett szerkezeti reformok végrehajtását, a korrupcióellenes harc folytatását, és a júliusban tervezett újabb nyugdíjemelés elhalasztását javasolta a deficit mérséklése érdekében.
Klaus Iohannis román államelnök reméli, hogy a kormány figyelembe veszi az IMF által megfogalmazott "jól megalapozott" aggodalmakat.