A Nemzetközi Valutaalap "örömmel" együttműködik a nemzetközi pénzügyi szervezetek világának új szereplőjével, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (Asian Infrastructure Investment Bank - AIIB) - jelentette ki Christine Lagarde, az IMF igazgatója a pekingi China Development Forumon. Lagarde szerint óriási lehetőségek kínálkoznak a két szervezet kooperációjára. Az AIIB-be eddig több mint 30 ország kérte felvételét, szakértők szerint ugyanolyan feladatokat láthat majd el, mint a Világbank.
Az Egyesült Államok ezt úgy fogja fel, hogy a két szervezet egymás riválisa lesz, és az AIIB segítséget nyújt Kínának abban, hogy erősítse nemzetközi befolyását Ázsiában. Washington éppen ezért rábeszélte ottani szövetségeseit, Japánt, Dél-Koreát és Ausztráliát, hogy tartsák magukat távol a szervezettől. Ázsiában egyébként 1966 óta működik egy hasonló nemzetközi bank, az USA és Japán befolyása alatt álló Asia Development Bank. Nagy-Britannia azonban jelentkezett - kivívva ezzel régi szövetségese rosszallását.
Transzatlanti családi vita
A britek azzal érvelnek, hogy jelenlétük lehet a garancia arra, hogy az AIIB a nemzetközi pénzügyi standardoknak megfelelően - átláthatóan és elszámoltathatóan - fog működni. Az USA ugyanis a kínai befolyás erősödése mellett attól tart, hogy a szervezet a benne részt vevő országok kormányainak vitatható gazdaságpolitikai gyakorlatához igazodó módon, részrehajlóan fogja elosztani pénzét. Az új szervezet induló alaptőkéje egyébként 50 milliárd dollár, amelynek többségét Peking adta, amely 67 százalékos tulajdonosa lesz a banknak.
London azonban úgy látja, hogy az AIIB által indított infrastruktúra-fejlesztések erősíthetik Ázsia és Európa kapcsolatát, s ennek részeként jó üzleti lehetőségeket kínálhat a brit vállalatoknak is. Hasonlóan gondolhatja Új-Zéland, Németország, Franciaország és Olaszország is, ugyanis ezek is fontolgatják belépésüket, amelyre a március 31-ei határidő lejártáig van lehetőségük.
Egyre több súrlódás lesz
Egyre bonyolultabb feladat elé állítja majd a következő időszakban a világ országait, hogy megtalálják a helyüket a két óriás, Kína és az USA között - véli Linda Yueh,a BBC üzleti szakírója. A brit AIIB-jelentkezés kapcsán nagyon látszott ez: aminek az amerikaiak nem örültek, azt a kínaiak üdvözölték. Miközben csupán egy pragmatikus döntésről volt szó, ezzel elkerülhetetlenül megsértették az egyik nagyágyút, míg ha az ellenkezője mellett döntöttek volna, azzal a másik szemöldökráncolását érték volna el.
Yueh szerint ez volt az első olyan lépés, amelyben Nagy-Britanniának pozíciót kellett fognia a két gazdasági szuperhatalom között. A következő időszak feladata az lesz, hogy a kisebb játékosok kihozzák a maguk számára a lehető legtöbb gazdasági hasznot a lehető legkisebb politikai áldozat árán. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az AIIB-vel kapcsolatos választás minden szempontot figyelembe véve kifizetődő lesz-e Nagy-Britannia számára.